✝ = ♡

MENNYORSZÁG

(4) Menny vagy Pokol

2018. augusztus 29. - KMAKH

blog_2018_08_29_mo04_tj_mennyorszag_menny_vagy_pokol.pngA legbiztosabb út a pokol felé egy fokozatos út – egy enyhe lejtő, ereszkedő, egy lágy és puha ösvény, hirtelen kanyarok és kilométerkövek nélkül, amik jeleznék a hátralevő utat, és útjelző táblák nélkül, amik az irányt mutatnák! Egy amerikai felmérés1 szerint, minden emberre, aki úgy gondolja, hogy a pokol felé halad, jut 120 olyan személy, aki viszont meg van győződve arról, hogy a mennyország felé tart. Ez az általános optimizmus egyenesen ellentétben áll azzal, amit Jézus Krisztus mondott a Máté evangéliumában: „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Máté 7:13-14) Az, ami minden embert kizár a mennyországból, egy egyetemes probléma: „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.” (Róma 3:23) A bűn elválaszt minket az Istennel való kapcsolattól„a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orczáját ti előttetek.” (Ézsaiás 59:2) Isten olyan szent, hogy nem tűr meg semmilyen bűnt az Ő jelenlétében „Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt!” (Habakuk 1:13) És mivel mi mind bűnös emberek vagyunk, ilyen állapotban soha nem kerülhetünk Isten színe elé, nem juthatunk a mennyországba.

Ezért a mennyország már nem lehet senkinek sem alapból a végállomása. Senki sem fog oda automatikusan megérkezni. Hacsak meg nem oldódik a mi bűnproblémánk, akkor az egyedüli hely, ahová érkezhetünk, az a pokol. Ez minden embernek alapból, az a végállomás, amely felé halad!

A mennyországról szóló tanulmányban többek között arról van szó, hogy mi Jézussal leszünk az örök hazában, egyesülünk eltávozott testvéreinkkel, családtagjainkkal, barátainkkal és a mennyország végtelen gazdagságát fogjuk élvezni. A legnagyobb veszély, ami most sokakra leselkedik, hogy azt feltételezik, hogy ők a mennyországba jutnak. Sajnos elég sok temetésen hallhatjuk azt, hogy szinte mindenki üdvözülni fog. De az Úr Jézus Krisztus nagyon érthetően azt mondta nekünk, hogy a legtöbb ember a pokolra fog jutni: „Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. (Máté evangéliuma 7:14).

Nem tehetjük meg azt, hogy várjuk ki, hogy aztán majd eldől, hogy ki hová jut. Mi tudhatjuk és tudnunk is kell azt, hogy nevünk be van-e írva az élet könyvébe, vagy nincs. És mivel bármelyik pillanatban meghalhatunk, ezért ezt tudnunk kell most, nem jövő hónapban, vagy még később. A legfontosabb és legsürgősebb dolog, amiről meg kell bizonyosodjunk e földi életben, hogy hová tartunk, hová kerülünk, ha meghalunk. Vagy a mennybe vagy a pokolba. Létezik egy ördögi, pokoli hang, ami a legtöbb embernek azt súgja ilyenkor: „ne törődj te ezzel, majd később még foglalkozhatsz vele.” Ez nem Isten hangja, mert Isten azt mondja: „Ma van az üdvösség napja, válasszatok még ma, hogy kinek szolgáltok! (Józsué könyve 24:15)

POKOL - A MENNY ELLENTÉTES OLDALA

A pokol olyan emberekkel lesz tele, akik elutasították az Úr Jézus személyét és megváltó munkáját. Amikor Ő visszatér erre a földre (hamarosan) megtörténik az igazak feltámadása, akik majd a mennybe jutnak, de megtörténik a gonoszok feltámadása is, akik viszont a pokolba kerülnek. Mindazok, akiknek nevei nem lesznek beírva az Élet könyvébe, meg lesznek ítélve Istentől az ő cselekedeteik szerint. És mivel ezek bűneikben haltak meg, Krisztuson kívül, ezért nem léphetnek be Isten örök jelenlétébe. Ők az örök kárhozatra jutnak majd, és az Úr Jézus azt fogja mondani nekik: „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.”(Máté 25:41)

A pokol nem olyan lesz, mint ahogy azt olyan könnyelműen ez a gonosz világ leírja: egy nagy bár, vagy kocsma, ahol a Földön folytatott kicsapongásaikat mesélik majd el az ott levők egy pohár sör, vagy bor mellett. Egy kibeszélhetetlen és örök gyötrelem helye lesz! Egy tudatos, minden reménytől megfosztott büntetés elviselése a vétkek miatt. Például Dante az Inferno című művében a pokol bejáratát úgy festette le, amire az van írva: „aki ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”

A pokol valósága össze kellene törje a szívünket, a térdeinkre kellene kényszerítsen, és arra, hogy keressük sürgősen az elveszett embereket. De manapság, sajnos még hívők között is, a POKOL szó kiesett a használatból. Ritkán ejtjük ezt ki. Az lett a gyakori, a könyvekben és a médiában, hogy ha csak lehet, kerüljük ezt a kifejezést, nehogy megsértsük az embereket ezzel. Íme mit mond egy tanult professzor: „A pokol fogalma, mint egy olyan hely, ahol testben és lélekben egy örök szenvedésnek van kitéve az ember, egy felháborító tanítás. Hogy tudnak a keresztyének egy olyan Istent imádni, aki ilyen kegyetlen helyet tud készíteni saját teremtményeinek, akármilyen bűnösök is legyenek azok? Bizonyára egy ilyen Isten inkább a Sátánra hasonlít, mint egy szerető Istenre!”2

Sokan úgy gondolják manapság, hogy egy emberi, civilizált és együttérző dolog tagadni a pokol létezését. De micsoda arrogáns, büszke hozzáállás ez a bűnös ember részéről, hogy saját erkölcsi normáját tekintse elfogadhatónak, és az élő Isten erkölcsi normáját, amit világosan kijelentett nekünk, pedig félretegye. Mi nem akarjuk elhinni, hogy létezhetnek emberek, akik megérdemlik az örök büntetést, mert ha elhisszük, akkor lehet mi is közéjük tartozunk. De ha igazán megértenénk Isten természetét és a mi természetünket, akkor nagyon meglepődnénk és megdöbbennénk, nem azon, hogy némelyek a pokolba jutnak, hanem azon, hogy egyeseknek meg lesz engedve, hogy a mennybe jussanak. Mi szentségtelen, bűnös emberek vagyunk, ezért nem tehetünk egy olyan kijelentést, hogy a végtelen szentség nem követel meg végtelen büntetést.

Ha nem hiszünk egy örökkévaló pokolban, akkor az Úr Jézus munkáját a kereszten nagyon leértékeljük és minimalizáljuk. Ha az Úr Jézus keresztre feszítése és feltámadása nem egy örök kárhozattól szabadít meg, akkor az ő halála nem annyira értékes a számunkra, elveszíti erejét, jelentőségét. Mert az Úr Jézus Krisztus engesztelő áldozata épp az örök haláltól és örök kárhozattól való szabadulásról szól.

Természetesen az ördögnek egy nagyon jó oka van arra, hogy a pokolról szóló tanítást kiírtsa az emberek között, hogy tagadják a pokol létezését. Ő azt akarja, hogy félelem nélkül utasítsuk vissza az Úr Jézust, mint aminek nem lesz semmilyen súlyos következménye. Azt akarja, hogy a hívőket ne fűtse semmi, ami miatt sürgősen megosszák az evangéliumot az elveszettekkel.

POKOL – AZ ÚR JÉZUS TANÍTÁSA

Manapság nagyon sok könyv tagadja a pokol létezését. Vannak, akik az univerzalizmus, az egyetemes üdvösség tanát ölelték magukhoz, miszerint minden ember üdvözülni fog. Mások szerint a pokol nem más, mint a régi próféták találmánya, akik megrögzöttjei voltak Isten haragjának és ítéletének. Úgy érvelnek, hogy mi hívők a keresztyénség magasabb szintű útjain kell lépkedjünk, ahol csak az Úr Jézus szeretetéről van szó. De ez a hozzáállás teljesen ellentétes a Biblia tanításával. Ugyanis a Bibliában az Úr Jézus sokkal többet tanít a pokol valóságáról, mint a mennyországról. Ez egy kijózanító igazság! Egy konkrét fizikai helyként írja le és nagyon eleven képekben mutatja be: mint örök tűz, „ahol az ő férgük meg nem hal, és tüzük el nem aluszik.” (Márk 9:48). A Máté evangéliumában pedig azt olvassuk, hogy a hitetlenek „kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.” (Máté 8:12).

A gazdag emberről és Lázárról szóló történetében az Úr Jézus azt tanítja, hogy a pokolban az emberek gyötrődnek, tudatos állapotban vannak, megtartják emlékezetüket, vágynak enyhülés után, nem tudnak a szenvedéstől szabadulni, és minden reménységtől meg lesznek fosztva. A Megváltó nem festhetett volna ennél rosszabb, ijesztőbb, sötétebb képet.

Meddig fog a pokol gyötrelme tartani? Az Úr Jézus ezt is megmondta: „és ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.” (Máté 25:46) És itt az Úr Jézus mind a két helyre ugyanazt a szót használja. A mennyország örökké tart, de a pokol is örökké fog tartani. Ha a mennyország egy örökké tartó tudatos állapot lesz, akkor a pokol is az lesz. Nem nagyon léteznek olyan emberek, akik teljesen tagadnák a pokol létezését, és egyben ragaszkodnak ahhoz, hogy a mennyország örökké létezik. A Biblia tanítása mindkét helyről együtt áll, vagy együtt bukik. Ha a pokol létezését tagadjuk, a mennyország létezését is tagadnunk kell, de ha elhisszük, hogy létezik egy örök mennyország, akkor a Biblia világos tanítása szerint léteznie kell egy örök pokolnak is.

Ha lenne választási lehetőségünk és a Biblia nem beszélne róla, akkor természetesen inkább azt választanánk, hogy ne higgyük el, hogy egy ilyen hely létezik. De a hitnek az alapja nem az, amit én vagy te szeretnél, hanem a Biblia vitatlhatatlan és igaz kijelentése. Mintha elfelejtették volna az emberek mindenfele, hogy honnan származik a pokolról szóló tanítás! A pokol nem a sötét középkor romlott papjainak a találmánya, szüleménye azért, hogy az embereket az adakozásra késztessék. A pokol Jézus Krisztus büntetése az egész emberiségre a bűn miatt. Igazából, semmi sincs, amit jobban ki szeretnénk venni a Biblia tanításai közül, mint a pokolról szóló tanítást. Ha tőlünk függne, lehet átugranánk minden utalást a pokolról az egész Bibliában. De a helyzet az, hogy ezt nem mi találtuk ki. A Szentírás elmondja nekünk, hogy ezt Isten hozta létre és az Úr Jézus az ő tanításában nagyon kiemeli. Még a történelem folyamán is minden keresztyén egyház úgy tartotta, hogy létezik egy örök pokol, a kárhozat.

POKOL – KELLEMETLEN TÉMA

Ha egy nagyon jó barátunknak útirányt szeretnénk adni Budapest fele például, és tudnánk, hogy az egyik út oda vezet, de ott egy másik, szintén közeli út, amely egy hirtelen szakadékhoz vezet egy kanyar után, akkor vajon csak a biztonságos, jó útról beszélnénk neki? Nem. Mindkettőről, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a szakadék felé vezető út szélesebb és többen utaznak azon. Sőt, kegyetlenségről és a szeretet hiányáról tenne bizonyságot az, ha nem beszélnénk neki a szakadék felé vezető útról.

Hasonlóan, nem szabad soha elhiggyük az ördögnek azt a hazugságát, hogy egy szeretetlen és kegyetlen dolog az embereknek a pokolról beszélni. A legalapvetőbb igazság az, hogy a halál után csak két végállomás létezik az emberek számára: menny vagy pokol. Mindkettő egyformán valóságos és örök. Hacsak nem térünk meg és nem adjuk oda életünket Jézus Krisztusnak, akkor biztos, hogy a pokolba jutunk. A legszeretetteljesebb cselekedet az, ha rokonainkat, barátainkat figyelmeztetjük arról az útról, ami a szakadékba, a halálba vezet és beszélünk nekik arról az útról, ami viszont az életre.

Mit gondolunk, szeretetlen dolog egy orvos részéről, ha egy vizsgálat után nem mondja el nekünk, hogy rákbetegségben szenvedünk? Vagy ha nem mondaná el azt, hogy a betegség igen is gyógyítható? Miért nem beszélünk akkor az embereknek a bűn rákbetegségéről, a gonoszságról, és hogy hogyan lehet megszabadulni, kigyógyulni abból a kereszt, az Úr Jézus vére által?

Ha minden ember megértené csak egy kicsit, mit is jelent valaki számára, ha elkárhozik, akkor soha senki nem mondaná a másiknak: „menj a pokolra!” Túl könnyű a pokolra jutni. Mert nem kell tenni semmit, nem kell útirányt változtassunk! Mi mind úgy születtünk, hogy a pokol felé menetelünk. Ezt nem szabad könnyedén venni, a pokol az egyedüli, legnagyobb tragédia az egész világegyetemben.

Isten szeret minket annyira, hogy megmondja nekünk, hogy két helyre kerülhetünk halálunk után, nem egyre, és szükséges, hogy a helyes, a jó utat válasszuk, ha a mennyországba akarunk jutni. Nem minden út vezet a mennyországba. Csak egyetlen út: Jézus Krisztus.

Minden más út a pokolra vezet. Mi hálásak kell legyünk és áldjuk Istent az Ő kegyelméért, ami megszabadít minket attól, amit megérdemelnénk, és megadja nekünk azt, amit nem érdemelünk meg.

FÖLD – A KÖZTES ÁLLOMÁS

A Szentírás azt mondja mindazokról, akik Jézus Krisztus nélkül halnak meg hogy „meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől” (2 Thesszalonika 1:9) Mivel Isten minden jónak a forrása, és a pokol nem más, mint Isten hiánya, ezért a pokolból is minden, ami jó, hiányozni fog. Közösség, barátsag. Ezek nagyon jó dolgok, de ezek nem lesznek jelen a pokolban. Minden ember, aki odakerül, el lesz szigetelve, mint ahogy Lázárt is a pokolban egyedül mutatja be a Szentírás.

A Föld, ahol mi most élünk egy olyan különleges hely, ami a menny és a pokol között található. A földi élet nem más, mint egy köztes állomás. Innen a földről lehet egyenesen a mennybe jutni, de a pokolra is, és a választás rajtunk áll! A legjobb földi élet is nem más, csak egy futó pillantása, előképe a mennyország örömének. Úgy a legrosszabb földi lét is csupán egy futó képe, pillantása a pokol szenvedésének. Hívő, megtért emberek számára e jelenlegi földi lét a legrosszabb, amit átélnek, megtéretlen, hitetlen emberek számára e jelenlegi földi lét viszont a legjobb, amit valaha átélnek.

A választás lehetősége, ami most minden ember előtt áll, egyszerre csodálatos és szörnyű is. Vajon, most, ha tudjuk, hogy két végső állapot között kell választanunk, vajon nem kellene mindent megtegyünk, azért, hogy a mennybe jussunk? De Isten már megtett mindent ezért! Nagyon magas árat fizetett, hogy ne jussunk a pokolba: Isten Fiának, az Úr Jézus Krisztusnak a vérét kellett adja.

Csodálkozzunk el ezen: Isten úgy döntött, hogy engedi Fiának, hogy megkóstolja a pokol fájdalmait miattunk, mintsem, hogy éljen a mennyben nélkülünk. Annyira azt akarja, hogy ne jussunk a pokolra, hogy egy kimondhatatlanul nagy árat fizetett a kereszten ezért.

kmakh_profile_big_hun_flag_small.pngAz Úr Jézus egy nagyon komoly kérdést tesz fel a Márk evangéliumában: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?” (Márk 8:36-37) Isten az árat kifizette. De mégis, nekünk választanunk kell. Mint minden ajándéknál, addig nem lesz a mienk, amíg azt el nem fogadjuk, úgy itt is. A mennyország addig nem lehet a mienk, amíg el nem fogadjuk az Úr Jézus áldozatát és nem hiszünk benne.

„Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz, mint te, mind a te házad népe!” (Apostolok Cselekedetei 16:31) .

Engedd, hogy Isten írja be az Élet könyvébe a nevedet!

1 - K. Connie Kang, "Next Stop, the Pearly Gates... or Hell?" Los Angeles Times, October 24, 2003.

2 - Clark Pinnock, "The Distruction of the Finally Impenitent," Criswell Theological Review 4 (1990): 246-47, 253.

* A sorozat Randy Alcorn - Heaven (Mennyország) című könyve alapján készült igehirdetések gyűjteménye

Szerkesztette: Trinfa Johanna

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztusbanmaradni-korralhaladni.blog.hu/api/trackback/id/tr614135035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.