✝ = ♡

Hazafiasság a Gyülekezetben

2018. szeptember 03. - KMAKH

blog_2018_09_03_dg_dm_hazafiassag_es_a_gyulekezet.pngMinden július 4.-én a Függetlenség Napját ünneplik Amerikában. Ez az ünnepnap bizonyos kérdéseket vet fel a nemzeti elköteleződésről azok számára akik idegenek, száműzöttek, ellenségek, zarándokok vagyunk ezen a földön. „Zarándokok és hazafiak” – ez volt egyik korábbi témánk a 378. fejezetben. Ebben az évben alaposabban taglaljuk a hazaszeretet témáját a helyi gyülekezetben, ehhez kapcsolódik egy fontos levél egy Scott nevű lelkipásztortól, aki ezt írta: „John lelkész, létezik a hazaszeretetnek valamilyen elfogadható kinyilvánítása az istentisztelet keretében?” Nagyon konzervatív, hazafias szellemű közegben nőttem fel, ahol minden nemzeti ünnepet a vasárnapi istentisztelet keretében megünnepeltünk, beleértve Július 4.-ét, a Veteránok napját, az Emlékezés napját, a 9/11-et, stb. Nagy gyakorlata volt az olyan szokásoknak mint a zászlók lengetése, és a hazafias énekek éneklése. Rendjén van ez így? Egy ilyen gyülekezet pásztora vagyok, de ez a hazafiasság kényelmetlen számomra.”

Scott pásztor, nemrég voltam néhány hasonló gyülekezetben -  gondolom nem csupán azért mert délen nevelkedtem, de én ezt tapasztaltam: a július 4.-ki katonai erők felvonulásának fontossága bennem a tájékozatlanság, a torzulás érzetét keltette az evangélium tiszta eredetisége fényében, az Ige pedig nem igazolta azt az arányt, ami Amerika és Isten Királysága között van.

Osztom a kellemetlen érzésedet ennek kapcsán. Valójában ez több mint puszta kellemetlen érzés. Valós bibliai elveken van a hangsúly, és szerintem hasznos lehet szembenézni ezekkel az elvekkel, hogy eldönthessük, van-e idő gyakorlati szinten foglalkozni ezen átmeneti kérdésekkel a gyülekezetben. Hadd szóljak a továbbiakban az elvekről.

Krisztussal  egyesülve

Újjászületéskor, Krisztussal, a mi Királyunkkal egyesülünk, amikor a sötétség hatalmából kiszabadulunk, és Isten Fia királyságába kerülünk, így dicsőséges és mélységes meggyőződéssel mondhatjuk: „a mi polgárjogunk a mennyben van” (Filippi 3:20).

„Amikor újjászületünk, új polgárjoggal rendelkezünk egy új királyságban.”

Ezért bárhol is éljünk a földön, bármilyen országban, bármilyen törzshöz, családhoz vagy klánhoz is tartozzunk, zarándokok, utazók, menekültek vagyunk. Elsődleges identitásunk a világmindenség Királyában van, nem pedig bármilyen ország, nemzetiség, politikai vagy kormánypárt uralmában.

Amerika egyértelműen nem a mi elsődleges otthonunk és nem a valós identitásunk. Ezt ki kell mondani. Ezt meg kell érezni, és ez fontos.  Soha ne szégyelljük magunkat mindenekelőtt Krisztus országa, a menny állampolgárainak vallani.

Végső elkötelezettségünk  

Jézus Krisztus tehát az egyedüli Úr számunkra. Kizárólagosan neki fogadunk hűséget, és senki és semmi másnak. Minden más elköteleződésünk viszonylagos. Az állampolgárok alávetik magukat a kormányuk törvényeinek.  A munkás a munkaadója szabályainak kell alávesse magát. A feleségek a férjüknek kell engedelmeskedjenek. A gyerekek a szülőknek. A gyülekezet tagjai az egyház elöljáróinak tartoznak engedelmességgel. Ellenben egyik ilyen elkötelezettség sem korlátlan. Minden előbb felsorolt tekintély Krisztus tekintélyének van alávetve, és másodlagos az Ő hatalmához képest, ugyanakkor ez hitelesít minden ilyen altekintélyt. Átírva tehát a keresztyén elköteleződést: hacsak Krisztus másként nem parancsolja.

„Elsődleges önazonosságunk a világmindenség Urában van , nem bármilyen ország vagy nemzetiség vagy politikai párt létében.” 

Ezért nincs hiteltelen elköteleződés bármilyen párt, nemzetiség, etnikum, törzs vagy katonai ágazat iránt. Mind hiteles. Mind másodlagos. Mindez Krisztus akaratához képest viszonylagos. Nem mondhatunk és nem tehetünk semmi olyat, ami nem ezt bizonyítaná.

Vasárnapi dicsőítés

A kérdés, miszerint egy bizonyos gyakorlat megengedhető-e úgy általában vagy sem, minden eddig felsorolt jellemzőjével együtt amint Isten népe az Úr napján összegyűl Jézus Krisztus imádására, már nem marad csupán egy egyszerű kérdés. A fő kérdés az, hogy mindez hozzátartozik-e az istentisztelethez, ahol Jézus teljes uralmán, imádatán, dicséretén és tiszteletén van a hangsúly.

Személyes véleményem az, hogy bármilyen elkötelezettségi fogadalom – mint amilyen az amerikai zászló iránti – sem tartozik hozzá egy istentisztelethez, mely a Jézus iránti teljes elkötelezettséget hivatott kinyilvánítani, még akkor sem, ha a fogadalom szerint a nemzet „Isten uralma alatt áll”.1405134531578-shutterstock-622638890.png

Sőt mi több, a földi elköteleződést hangsúlyozzák és hozzák előtérbe. Az isteni autoritás imádásának idején, a földi fogadalmak hangoztatása nem erősíti az emberek keresztyéni minőségét, ami pedig napjainkban különösen fontos.

Hálát adni

Nagyszerű, valahányszor a keresztyének tisztelegnek a földi áldások előtt mint amilyen az amerikai szabadság,  és az is amikor az áldozatok és az áldozatot hozott emberek előtt is tisztelegnek, mégis a hangsúly az Isten előtti alázatos hálaadáson legyen, aki a magasságos Isten, és érdemtelenül is az Ő nagy kegyelmében részesített.

„Amikor földi áldások és áldozatok előtt tisztelgünk, a lényeg az Isten előtti alázatos hálaadás”.

Amikor Isten az áldásokat adta, mi érdemtelenek voltunk. Most sem érdemeljük meg amikor részesedünk az áldásokban, ezért a szavak és énekek ne legyenek győzedelmes és rámenős hangnemben különösen ne a katonai kifejezések, hanem fejezzék ki inkább az alázatot, a szerénységet, az alárendeltséget és a hálát, helyénvaló megtérésre való felhívással egyetemben, kegyelmet kérve.

Győzzön az evangélium

Minden szavunk és tettünk mellett egy istentiszteleten, amikor különösen hálásak vagyunk az Amerikát ért áldásokért és kiváltságokért, végül úgy gondolom, alapvetően fontos, hogy ott legyen Jézus Krisztus váltsághalálának a hangsúlyos említése, maga az evangélium, hogy bocsánatot nyerjenek az amerikai bűnökre és az amerikai bűnösök mint amilyenek mi vagyunk, és fontos a különleges istentiszteleteken is Jézust felmagasztalni az emberi szívek és az ország fölött.

kmakh_profile_big_hun_flag_small.pngSzóval ezek a bibliai elvek, melyek az istentiszteleten az országunk iránti hálánk kifejezésének alapjául szolgálhatnak. Talán már kiszaladtam az időből, és még nem is érintettem ezen lelkipásztor legégetőbb helyzetét, akinek a gyülekezetében a dolgok elég aránytalanok, és szeretne némi gyakorlati tanácsot. Ezt egy újabb Ask Pastor John – Kérdezd meg John pásztort fejezetben tárgyalom.

Forrás © | Fordította: Deák Melinda

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztusbanmaradni-korralhaladni.blog.hu/api/trackback/id/tr7114145179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.