✝ = ♡

KRISZTUSBAN MARADNI - A KORRAL HALADNI

VÍZBŐL BOR

(5) Az Úr Ünnepi Vacsorája

2018. szeptember 14. - KMAKH

blog_2018_09_14_cs01-06_pb_vizbol_bor_az_ur_unnepi_vacsoraja.jpeg

„Amint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, akik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt. És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad." ~ János 2:9-10

A kánai menyegzőről olvasható történetből kiderül, hogy az Úr Jézus által alkalmazott szabályok teljesen ellentétben állnak a világ szabályaival. Az ördög, és ez a világ, először mindig a jót adja és mutatja, és ahogy halad előre az ember a bűnökben, a jótól a rossz felé igyekszik. De a hívő embernek az Úr Jézus először a rosszat adja, a keserű poharat, de ahogy halad a hívő ember a menny felé, neki egyre jobb lesz.

AZ ÚR JÉZUS A JÓ BORT A VÉGÉRE TARTJA

Vannak kedves, igen szeretett emberek, akiknek neveit az Úr Jézus, a nagy főpap, bevéste az ő mellvasába, akiket drága véren megvásárolt, akik közel vannak az Ő szívéhez! Kikről van szó? Egyrészt a nehézségben lévő emberek, másrészt pedig a jobb sorsra érdemes emberek. Sokan vannak, akik nem tudnak kikerülni a szegénységből, akik betegségtől szenvednek, vagy akiket lesújtott a munka. Óriási változás fog majd beállni ezeknek az embereknek az életében! A „jobb sorsra érdemes emberek” kategóriájára jó példa Pál apostol. Ismerte a menyország valóságát annyira, mint csak nagyon kevesen. Talán nem is létezett az emberek között olyan ember, mint ő, akit Isten ennyire felkarolt és felemelt. Pál apostol erről így vélekedett az 1Kor. 13:12-ben: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.” Egyértelmű tehát, hogy ő is várt valami jobbra, s biztosak lehetünk benne, hogy nem is csalódott.

Vajon milyen is az említett jobbik bor? Vajon milyen lehet a mennyország? Ha a mennyország pár fontos vonására kitérünk, akkor rögtön rájövünk, hogy jobb sors vár ránk, mint amiben jelenleg részesülünk. Sajnos itt a Földön rengeteg harc, háború van, így a hívő embernek nem lehet teljes nyugalma. Mikor elérjük az üdvözülés állapotát, óriási változás fog beállni ezen a téren is. Mert akkor felragyog Isten napja a hívők felet, és azon nem lesz egyetlen folt sem, az égen nem lesz egy felhő sem, egy olyan nap lesz, amit nem követ az éjszaka. Egy olyan tenger, amiben nem lesznek hullámok, olyan világ, amiben nem létezik könnyezés. Boldogok, akik a békétlen világunkból, bejutnak Isten nyugodalmába!        

Felmerül a kérdés: miért lesz jobb bor a mennyben? Nyilvánvaló, hogy a legszentebb társaság veszi körül az üdvözülteket. Ebben a világban időt tölthetünk jó emberek között, hívő emberek között, akiknek társasága olyan, mint az édes bor. Áldjuk is Istent azokért a lelkekért, akiknek társasága gazdagította életünket. Akik vigasztaltak, tanácsoltak, szerettek, szükség idején mellettünk álltak.

A legszentebb közösség is itt ezen a földön csak egy árnyéka annak a társaságnak, azzal szemben, amelyik ránk vár a mennyben. Ott leszünk együtt Mózessel, akivel beszélhetünk arról, milyen csodákon vezette keresztül őt Isten. Sétálni fogunk Józseffel, aki majd elmeséli, mennyi viszontagságon kellett átmennie. Ott nem lesznek külön felekezetek, csoportok, ott mind egyetlen nagy közösség részei leszünk. Ott nem lesz félreértés, sértődés, gyanúsítgatás, rossz szándék, semmi ilyesmi. Jó is lesz, minden ilyen rosszat, emberit, magunk mögött hagyni. Valóban, az lesz csak a legjobb bor, amit az Úr adni fog nekünk. Vágysz-e abból inni? Az Úr Jézus mondta: elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. Valóban, a legjobb bort tartogatja utoljára nekünk!

MIÉRT MARAD A JÓ BOR UTOLJÁRA?

Az Úrnak több oka is van, amiért nem úgy jár el, mint az ördög, aki a jó bort az elején adja. Ennek két oka van. Egyrészt mert így tetszett neki. Az Úr Jézus azt mondta, hogy: „Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.” (Lukács 12:32). Az Atya a javát a végére hagyja, mert így tetszik neki, ez válik az Ő kedvére: ez a fő ok. Másrészt ok még: hogy étvágyunkat felgerjessze a jobb után. A mennyország azért lesz olyan édes sokaknak, mert a földi lét olyan keserű volt számukra. Itt ezen a földön Isten nem adja a jó bort nekünk, mert azt akarja, hogy jobban vágyjunk utána a mennyben. A nyugalom és a pihenés ízét legjobban az érzi, aki sokat és fáradságosan dolgozott. Tehát így készít fel minket Isten, hogy a mennyország örömét élvezhessük örökre.

A mennyországban mi mind áldani fogjuk Istent mindazért a szenvedésért, amit ránk mért. Mikor oda érünk, sokan beszámolnak majd arról, hogy mennyi nyomorúságból, bajból, betegségből, próbából mentette meg őket Isten. De ha most nem jut nekünk a próbából, nem nagyon lesz miről beszélni az üdvözülés után. Azok fognak a legjobban bizonyságot tenni Isten szeretetéről, akik a legnagyobb próbákon mentek át. Jónás, Jeremiás, Dávid, milyen csodálatos élményekkel gazdagítják majd a mennyország örömét, ahogy elmondják, mennyi próbán keresztül hordozta őket a Mindenható. Ha nem mennénk át ilyen próbákon itt a Földön, csak nagyon kevéssel tudnánk hozzászólni, amikor erről beszélni kell a mennyben… Ezért van az, hogy itt a Földön először a rosszabb bort kell megkóstoljuk, de a jobb bort Isten utoljára hagyja!

Felmerül a kérdés: mit tanulunk meg ebből? Vajon mi a fontos számunkra abból, hogy Isten a jó bort a végére tartogatja? Négy végkövetkeztetés is van. Egyrészt igyekezzünk jobban, mert hazafelé tartunk. Hazafele menet még az autó is jobban megy. Mennyire igaz ez a hívő ember utazására is! Mi is hazafele tartunk: áldjuk Istent ezért! Lehet, hogy megbotlunk, de akkor is hazafelé megyünk. Az is lehet, elesünk, de hazafelé tartunk így is. Minden akadály könnyebb lesz, azért, mert hazafelé megyünk. Legyen ez bátorítás minden egyes hívő ember számára. Utazz örömmel, mert hazafelé tartasz. Másrészt nem szabad elégedetlenkednünk semmiért. Egy utas, amikor egy éjszakára megáll egy fogadóban, nem háborodik fel annyira, ha nem a legkényelmesebb a hely, mert tudja, hogy onnan hamarosan tovább áll. Mi is tűrjük el, viseljük el ezért mindazt, ami el akarja venni megelégedettségünket. Minden zúgolódást, panaszt, ezért, tegyünk félre! Harmadrészt nem szabad irigykedni a világra. Dávid is ezt tette. Eltűnt az öröme, mikor látta a hitetlenek jó szerencséjét. De ha látjuk ezeknek a jó  szerencséjét, mondjuk azt: ah, én még a jó borból nem ittam, de részem lesz belőle ez után! Ez nem az én sorom még! Negyedrészt igyekezzünk a legjobbat mi is a végén nyújtani az Úrnak! Igyekezzünk a legjobb áldozatot hozni az Úrnak. Akik csak kevés hittel rendelkeztek hívő életük elején, kérjenek több és jobb hitet Istentől! Igyekezzünk jobban és jobban szolgálni neki minden nap. Amikor az Úr Jézus kitölti majd számodra a legjobb bort, akkor te is a legjobbat tudd felmutatni neki.

kmakh_profile_big_hun_flag_small.pngVégezetül: maradjunk az Úr Jézus közelségében. A legközelebbi hely a mennyországhoz pedig a Golgota hegye. A kereszt. Ott, ahol látjuk bűneinket lemosni az ő vére által, ott a mennyország! Isten adjon kegyelmet mindenkinek ahhoz, hogy ott töltsük el az örökkévalóságot!

Szerkesztette: Pallagi Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztusbanmaradni-korralhaladni.blog.hu/api/trackback/id/tr6114232541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása