✝ = ♡

KRISZTUSBAN MARADNI - A KORRAL HALADNI

PÉTER A VIZEN JÁR

(2) Az Úr a viharban

2019. január 18. - KMAKH

blog_2019_01_18_cs05-23_ok_peter_a_vizen_jar_az-ur-a-viharban.png„És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon. És látá őket, amint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük. Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának; Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.” – Máté 6:47-50

Ebben a viharban a tanítványok oda jutottak, hogy szükségük volt valakire, aki kimenti őket ebből a nehéz helyzetből: Jézusra. A vihar közepette ő meg is érkezik, és megmenti őket. Nézzük meg, hogyan érkezett az Úr Jézus a helyszínre, figyeljük meg reményt adó szavait! 

AZ ÚR JÉZUS ÉRKEZÉSE

 „…és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.” ( Márk 6:48)

Mikor érkezik? Az éjszaka negyedik szakában érkezik. Ez a mai időszámításunk szerint valamikor 3 és 6 óra között lehetett azon az éjszakán. Ekkor a tanítványok már legalább 9 órája bajlódhattak az evezéssel. A szél szemből fújt, ők pedig kifáradva ugyan, de még mindig eveztek. Az Úr Jézus akkor érkezett hozzájuk, amikor a tanítványok épp a legnehezebb helyzetben voltak. Nagyon kevés hiányzott már ahhoz, hogy a hajó elsüllyedjen, és a tanítványok odavesszenek. Az Úr Jézus épp ekkor érkezik, amikor erejük végéhez érkeztek. Folyamatosan evezni annyi órán keresztül nagyon kimerítő feladat, különösen, amikor egy viharban teszi ezt az ember. És az Úr ekkor érkezik, azért, hogy dicsősége annál nagyobb legyen. Ez nem azt jelenti, hogy az Úr Jézus minden esetben megvárja, hogy a legnehezebb helyzetbe kerüljünk, hanem azt, hogy ő a legrosszabb helyzetben is képes rajtunk segíteni. Ereje korlátlan, bármikor segíthet.

Hogyan érkezik? Az Úr Jézus a tengeren járva érkezik. Ez az első csoda, ami ehhez a viharhoz kötődik. És az, hogy a hajó a tenger közepén hánykolódott, azt jelentette, hogy az Úr Jézus igen nagy sebességgel haladt a hullámokon, hiszen a hajó majdnem 5 kilométerre volt a legközelebbi parttól. De az, hogy az Úr Jézus a tengeren járva érkezik, hogy megmentse az övéit, nagyon bátorító minden hívő ember számára. Azért, mert mi mind hajlamosak vagyunk elcsüggedni, amikor nem látunk semmilyen emberi segítséget a szabadulásra. De az Úr Jézust nem korlátozzák az emberi határok. Mert emberileg a tanítványok itt csak arra gondolhattak, hogy úgy tudnak most megmenekülni, ha valaki hajóval jön értük segíteni, viszont ez lehetetlenségnek tűnt ekkor. De az Úr Jézus nincs ráutalva arra, hogy hajókat használjon, ő tud a vízen is járni, méghozzá nagy sebességgel. Jöhet segítség Istentől akkor is, amikor nekünk már úgy tűnik, semmilyen segítség nem áll rendelkezésünkre.

Amikor az Úr Jézus megérkezik a hajó mellé, azt olvassuk tovább, hogy „el akar haladni mellettük!” Még az érkezése is próbára teszi a tanítványokat. Mert úgy tűnhetett nekik, hogy tovább akar menni. De amikor a tanítványok nagy félelemben felkiáltottak, akkor Ő megállt, és hozzájuk lépett. Miért tűnt úgy, mintha az Úr Jézus tovább akart volna menni? Egy lehetséges válasz erre az, hogy látni akarta, figyelnek-e erre a mennyei kinyilatkoztatásra, jelenésre. Mert, ha figyelnek, akkor több kijelentésben lesz részük, ám ha nem figyelnek, akkor nem lesz részük több kinyilatkoztatásban. Isten nem fog adni több kijelentést azoknak, akik nem figyelnek arra a kijelentésre, amit már adott! Ugyanaz a próba állt itt a tanítványok előtt, amin Mózes is átment, amikor meglátta az égő csipkebokrot. Mózes, amikor azt látta, hogy a csipkebokor nem ég el, tudta, hogy valami különleges, figyelemre méltó dolognak, mennyei jelenésnek vált a tanújává. És mivel közelebb ment, érdekelte, ezért kapott még több kijelentést Istentől. Az emmausi tanítványokkal is ez történt, miután az Úr Jézussal beszéltek, és megérkeztek Emmaus közelébe, az Úr Jézus, úgy tűnt, hogy tovább megy. De ők kérték őt, hogy maradjon velük, és velük is maradt. Ekkor lelki szemeik megnyíltak, hogy többet láthassanak.

AZ ÚR JÉZUS SZAVAI

Ezt követően a tanítványok nagyon megrémülnek, mert azt gondolják, hogy valamilyen kísértetet látnak, és félelmükben felkiáltanak. Majd azt olvassuk az 50.-ik versben: „de Ő azonnal megszólítá őket, és monda nekik: bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Csak egy pár szó, de azok nagyon erőteljes, reményt adó szavak. Az Úr Jézus szavai itt eloszlatták a tanítványok félelmét, és egyben kijelentést is adtak Istenről az számukra.

Szavai eloszlatták a tanítványok félelmét. „…bízzatok (pontosabban: jó reménységben legyetek), ne féljetek! Mi volt az, ami véget vetett félelmüknek? Az Úr Jézus szava! A félelmet felváltotta az Isten imádata! És ez ma is így van. Ha félünk valamitől, merüljünk el Isten szavában, olvassuk az Igét, vegyük elő a Bibliát, és azt fogjuk tapasztalni, hogy félelmünk megszűnik!

Szavai kinyilatkoztatták Istent. „Én vagyok.” Ez a két szó (ego eimi), sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt a legtöbben gondolják. Ezek erőteljes szavak. Ugyanaz a VAGYOK van itt, amit az Úr használt, amikor bemutatkozott Mózesnek: „Vagyok, aki vagyok! Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.” Az a kifejezés, hogy vagyok, aki vagyok, a JEHOVA Istent jelenti. Ebben a névben erő van. Emlékezzünk csak, amikor a Gecsemáné kertjében az Úr Jézusért jöttek, hogy letartóztassák, és akkor azt mondták, hogy a názáreti Jézust keresik, Ő pedig azt válaszolta nekik: én vagyok. De amikor kimondta azt, hogy én vagyok, a Jehova nevet mondta ki, ami olyan erővel bírt, hogy azok, akik ott voltak, mind hátra estek: „Mikor azért azt mondá nékik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének.” (Ján 18:4-6) Ott nem véletlenül estek a földre. Az a név, amikor kimondta, hogy én vagyok, olyan erővel hatott rájuk, hogy földre estek. János az egyedüli, aki erről említést tesz, de ez sem véletlen, mert János egyik fő célja az evangéliumában nem mást, mint hogy az Úr Jézus Isteni mivoltát mutassa be.

A tanítványoknak ebben a nagy viharban és nehéz helyzetben éppen erre a VAGYOK-ra volt szükségük. Ez a két szó – amikor az Úr Jézus kimondta ezt: én vagyok – minden félelmet el kellett oszlasson a szívükből. Maga a testet öltött Isten jött el az Úr Jézus Krisztusban, hogy segítsen rajtuk. kmakh_profile_big_hun_flag_small.pngA nagy VAGYOK-nak nem nehéz lecsendesíteni a legvadabb vihart sem, számára nem nehéz a vízen járni. Az Úr Jézus még hozzátette azt, hogy: bízzatok, jó reménységben legyetek! De az „én vagyok” nélkül a „bízzatok, és ne féljetek”, mind értelmét veszti, és erőtlen szavak maradnak csupán. Ott, ahol jelen van életünkben a VAGYOK, maga Isten, ott érvénybe lép az is, hogy bízzatok, ne féljetek. Drága ígéret ez, ragadjuk meg!

Szerkesztette: Ónodi Krisztina-Adrienn

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztusbanmaradni-korralhaladni.blog.hu/api/trackback/id/tr2814557866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása