"Az Istennek pedig legyen hála az Ő kimondhatatlan ajándékáért."
2 Kor 9:15
Tudjátok, a “kimondhatatlan” szó fordítása nagyon érdekes. Vannak olyan görög öszerakosgatott szavak, amelyek néha olyanok, mint egy egész sereg, mint egy teljes csapat, ami valójában ugyanazt a dolgot írják le; és ez most egy közülük. Az 1 Péter 1:8-ban Péter ír a mi Urunkról, “Akit, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek.” Van még egy görög szó, ami ebbe a sorba beépült, aneklaletos, “kimondhatatlan.” “Jézus Krisztusban mi kimondhatatlan, aneklaletos, és dicsőült örömmel örvendezünk.”
Hasonló szót találunk, amikor Pál felemeli ezt a magasztaló éneket és dicsőíti Jézust az elhívásának az utolsó fejezetében, a rómaiakhoz írt levél tizenegyedik fejezetében: “Oh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlan,” anexeraunetos, ”mely igen kikutathatatlan az ő ítéletei, és kimondhatatlanok az ő útjai!” (Róma 11:33). Most is ugyanazt a görög melléknevet találjuk: “Hála legyen az Istennek az Ő ”anekdiegetos,” az Ő kibeszélhetetlen ajándékáért,” az Ő kifejezhetetlen ajándékáért, bőkezűségének, nagylelkűségének, meglátogatásának ajándékáért, egy olyan ajándékért, amelyet nem lehet körülírni. Ez meghaladja az emberi nyelv fogalmazó képességét. Hála legyen Istennek az Ő anekdiegetos, az Ő kibeszélhetetlen, kimondhatatlan, leírhatatlan, kifürkészhetetlen áldásáért Jézus Krisztusban!
W.A. Criswell
Forrás © | Fordította: Oláh Boglárka