Ésaiás 25:1-12 – Véget vet a halálnak örökre ! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról.
Leveszi a népéről a gyalázatot az egész földön – Ezt ígérte az Úr!” (25:8)
Isten ugyanaz az Isten, aki az élet kezdetén és végén velünk van, aki velünk jön az éjszakába, és az örökkévalóságba, ami az éjjelt követi. Isten valami jobbat készített számunkra.
Emlékszem, fiatal lelkészként amint éppen megkezdtem szolgálatomat, egyik alkalommal egy idős ember halálos ágyánál térdeltem. Amint az várható volt, kértem Istent, hogy tegye gyógyító kezét erre a szentre, emelje fel, és hozza helyre őt. Az imádkozás közben az idős ember fejemre tette a kezét, és kissé megrázta a fejem. Azt modta: “Pásztor, ne imádkozzon így. Nem akarok élni. A feleségem meghalt, minden gyerekem meghalt, minden barátom meghalt, és én itt vagyok egymagamban, idősen és betegen. A Megváltom a másik oldalon van, és én vele és szeretteimmel akarok lenni. Imádkozzon úgy, hogy Isten szabadítson fel és hagyjon elmenni.”
Így újrakezdtem az imádkozást. Ezúttal azt mondtam: „Úr Jézus, a te szented a halál testében van bebörtönözve, és arra vágyik, hogy felszabaduljon és Veled legyen. Uram, engedd őt elmenni. Nyisd meg az ajtót, és fogadd magadhoz őt.“ Az Úr hamarosan válaszolt az imára.
W.A. Criswell
Forrás © | Fordította: Deák Melinda
