Jézus Krisztus, az ő földi szolgálata során számtalan életet érintett és változtatott meg. Mint életének többi részét, az ő csodáit is szemtanúk jegyezték le. Mind a négy evangélium sokat ír ezekről a csodákról, ezek közül Márk örökíti meg a legtöbbet az ő evangéliumában. A Szentírás tanúsága alapján, Megváltónk számtalan ember életébe hozott gyógyulást. Az Úr Jézus előfutára Keresztelő János volt...
Keresztelő János küldöttsége. Közben János a börtönben hallott Jézus tetteiről. Elküldte tanítványait, hogy kérdezzék meg: „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus így válaszolt és mondta: „Menjetek, s adjátok tudtul Jánosnak, amit hallotok és láttok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot. Boldog, aki nem botránkozik rajtam.” (Máté 11:2-6)
Ézsaiás a Kr. e. 8. században prófétált a Messiás várható eljöveteléről és csodáiról: „Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme a ti Istenetek! Eljön a bosszú, Isten megtorlása, ő jön el, és megszabadít titeket. Akkor majd kinyílik a vakok szeme, és a süketek füle megnyílik. Akkor majd ugrándozik a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve; mert vizek fakadnak a pusztában, és patakok a sivatagban.” (Ézsaiás 35:4-6)
Keresztelő János ismerte Ézsaiás prófétai tevékenységét és ennek fényében gondolkodott az Úr Jézusról. Számos olyan csodát örökített meg a Biblia, melyek az Úr Jézus nevéhez kötődnek. Fontos megvizsgálni, hogy ugyan mik minősülnek csodának? Kétféle nézőpont van ebben a kérdésben. Egyrészt a tudományos nézőpont: a csoda egy eddig ismeretlen természeti törvény felfedezése. Tehát a végtelen világot teljes mértékben megismerhetőnek, sőt, véges emberi értelemmel uralhatónak tartja: „A világ magyarázata olyan egyszerű. Buták hisznek ilyenekben.” Ebben a világképben Isten léte is könnyen kérdésessé válhat. Nyilvánvaló, hogy aki tagadja Isten létét, az Isten jelenlétét az emberek mindennapjaiban még nagyobb képtelenségnek tartja. Halottak feltámasztását pedig lehetetlennek. Csakhogy egy dologra nem tudnának válaszolni: ha ezt az összetett, végtelen világot csakis értelem hozhatta létre, akkor ki tervezte? Talán ők? A másik nézőpont az Úr Jézus csodáiról, ez a vallásos nézőpont:
A görög nyelvű Szentírásban négy szó írja le a csodákat:
Görög elnevezés Jelentése
Dunamis - Erőt jelent, maga a dinamit szó is innen ered
Semeion - Jel: leírja a csodák célját, okát
Ergon - Tett, cselekedet. A csodák véghezvitelére utal
Teras - Csoda: kifejezi a csodák által kiváltott ámulatot
Felmerül a kérdés: hány csodát tett az Úr Jézus? A bibliai adatok alapján sajnos lehetetlenség megállapítani ezt a számot. Ennek két fő oka van. Egyrészt vannak olyan csodák – mindegyik evangéliumban -, amik csak összegezve vannak. Máté evangéliumában tizenkét alkalommal olvashatunk ilyenről, Márknál tíz, Lukácsnál öt, Jánosnál pedig hat alkalommal. Például Máté 8:16-ban olvasható: „Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget.” Tehát egyáltalán nem állapítható meg a gyógyítások, a csodák pontos száma. Viszont az Úr Jézus egyetlen csodáját jeleníti meg mind a négy evangélium: az ötezer ember megvendégelését. Valószínűleg ez annak a jele, hogy rengeteg olyan csoda történt, ami nem került lejegyzésre.
A jelen sorok egy olyan sorozatnak a bevezetői, ami 33 csodával foglalkozik. Ezek az Úr Jézus legismertebb csodái, amik négy kategóriába sorolhatók be.
Csoport megnevezése Magyarázat
Természeti csodák - A természet törvényei fölött fejti ki erejét az Úr Jézus
Gyógyítások - Beteget gyógyít különböző betegségekből
Ördögűzés - Amikor démonokat, tisztátalan lelkeket űz ki beteg emberekből
Halottak feltámasztása - Amikor életre kelti a holtakat
Az Úr Jézus Krisztus csodáinak több kiváltó oka van. Ezeket az okokat hat nagy csoportba lehet osztani:
- Isten dicsőségének felmagasztalása
- Az Úr Jézus állításainak igazolása (elsősorban: Ő az Isten fia)
- Az Úr Jézus isteni erejének bizonyítása
- Az emberek szükségleteinek betöltése
- Az ördög erejének és hatalmának legyőzése
- Az emberek hitének megerősítése
Ezekből a kategóriákból jól látható, hogy az Úr Jézus sosem tett csodát például az emberek szórakoztatása céljából. Sőt, emberek toborzásáért sem tett csodát. Számos alkalommal olvasható, hogy az Úr Jézus kéri az emberektől, hogy hallgassanak, ne mondják el senkinek, mi történt. Azonban kijelenthető, hogy sosem tett csodát olyan helyzetekben, amikor valami emberi erővel elérhető volt, sosem támogatta az emberi passzivitást.
Mindig léteztek olyanok, akik az Úr Jézus tevékenységét kritizálták. Ezek a rosszindulatú kritikák három csoportba oszthatók. Egyrészt a fentebb említett harminchárom csodából az Úr Jézus hetet szombaton hajtott végre, ez a vallási vezetőket felháborította. Másrészt egyesek azzal rágalmazták az Úr Jézust, hogy gonosz erőkkel hajt végre csodákat. Harmadrészt egyesek letagadják, hogy a tudomány által nem megmagyarázható tetteket vitt véghez az Úr Jézus. Ez a szemlélet manapság igen gyakori.
Nyilvánvaló, hogy az Úr Jézus csodáinak a kritizálóit a hitetlenség vezeti. Ha valaki hisz benne, hogy a -minimum– harminchárom csoda megtörtént, akkor abban is hisz, amit az Úr Jézus tanít.
Végezetül kijelenthető, hogy az Úr Jézus nem csak azért jött a földre, hogy Istent és üzenetét képviselje, hanem Ő maga volt a testben megjelent Isten. És ez volt a legnagyobb csoda. A csoda, ami óriási hatást gyakorolt a világra, minden támadás, kritika ellenére is.
Szerkesztette: Pallagi Balázs
