OLYAN LESZ AZ ÚJ FÖLD, MINT AZ ÉDENI PARADICSOM?

Ez a világ - a természeti csodákat is beleértve – ízelítőt, kicsiny bepillantást ad az eljövendő világba. Ezek az emberek- beleértve magunkat is- csupán előízei és villanásai annak, amilyenek lesznek majd az emberek. Ez az élet- a kultúrát is beleértve- csak árnyéka, ízelítője az eljövendő életnek.

Ha szó szerint értelmezzük a földhöz hasonló leírásokat az Új Földről lehetségessé válik számunkra, hogy jelenlegi életünkkel párhuzamot, kapcsolatot vonjunk. Amikor itt együtt eszünk emberekkel, élvezve az ételt és baráti kapcsolatokat, eszembe juttatja, hogy milyen lesz majd ott együtt enni és baráti kapcsolatokat ápolni, örülni azoknak. Ez nem azt jelenti, hogy átugrom a halál utáni élet árnyék világába, ez csupán annyit jelent, hogy pár lépést teszek gondolatban abban a világosságban, amelyben az ige erről beszél.

Minden öröm a földi élet során, beleértve a viszontlátás örömét, sokkal nagyobb öröm reménysége felé mutat. A Grand Kanyon, az Alpok, az amazóniai esőerdők, a Szerengeti síkság, ezek csak gyenge vázlatai az Új Földnek.

Egész életünkben az Új Földről álmodunk. Amikor életünk folyamán szépséget látunk a tiszta vízben, a szélben, a virágokban, szarvasokban, emberekben, férfiakban, nőkben, gyerekekben, egy villanás erejéig bepillanthatunk a Mennyország előízébe. Épp úgy, mint az Éden kertje volt a Mennyország tele lesz érzékelhető szépséggel, lélegzetelállító szépségekkel, jó kapcsolatokkal és személyes örömökkel.

Isten maga készített az emberiség számára egy első otthont a Földön. „És ültetett az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől és abba helyezte az embert, akit formált. És növesztett az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedveset és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásnak fáját.” (1. Mózes 2:8-9). Az a kifejezés, hogy „ültetett az Úr Isten egy kertet” bemutatja, hogy Istent személyesen érintette, hogy odafigyeljen az alkotói részletekre. Éppen úgy, ahogyan Isten odafigyelt az apró részletekre akkor, amikor Ádám és Éva számára otthont készített, Krisztus is minden részletre figyel, amikor örökkévaló otthont készít számunkra a Mennyben (János ev. 14:2-3). Ha Ő annyira gondosan és bőségesen, mondhatni pazarlóan elhalmozta szépségekkel a Édent, a teremtés hat napja folyamán, akkor mennyire csodálatos lehet az, amit ennek helyébe tervezett és tervez már több, mint két ezer éve a számunkra. Isten az Ő lényét kiárasztva, kreativitását, szeretetét mutatta meg az emberek iránt, amikor megteremtette Édent. Abban az időben, csupán teremtmények voltunk, képmásának hordozói. Most azonban, gyermekei, sőt menyasszonya vagyunk, akiket elhívott arra, hogy örökre Vele éljünk, akkor hát többet vagy kevesebbet várnánk, mint Éden? Természetesen többet. És pontosan ez az, amit az Új Földön majd megtapasztalunk.

AZ ÚJ FÖLD VISSZATÉRÉS LESZ ÉDENBE?

Egyesek úgy vélik, hogy az Új Föld az édeni Paradicsommal fog újra kezdődni. Azonban az Ige másként beszél erről. Az Új Föld, ahogyan eddig is láthattuk népek és nemzetek egész sokaságát sorakoztatja fel. Az Új Föld nem fog másként újra kezdődni, mint ahogyan a történelem újra kezdődött miután Ádámot és Évát Isten kiűzte Édenből. Volt egyféle egyenesen kapcsolódó folytonosság a bukás előtti és a bukás utáni föld között. Épp így lesz egyféle egyenesen kapcsolódó folytonosság az elpusztuló régi föld és az eljövendő Új Föld között. A világot megrázó bukása az emberiségnek megosztotta a történelmet, azonban nem vetett véget annak. Mindenek feltámadása ismét felosztja a történelmet, de nem vet véget annak.

A kultúra nem fog visszafejlődni Édenig, ahol még zenei hangszerekről nem olvasunk, vagy épp így a fém megmunkálása is később alakult ki (1.Mózes 4:20-22). Az, hogy Isten megemlíti ezeket a fejlődéseket az igében arról tanúskodik, hogy Ő engedélyezte, hogy erre használják kreativitásukat az emberek, hogy fejlődhessen a társadalom, még akkor is ha az emberek akadályozva voltak az átok miatt.

Néhány ember úgy várja az Új Földet, mint visszatérést Édenbe, technológia és a civilizáció hozzájárulása nélkül. Azonban ez nem egyezik az Új Jeruzsálem nagy városának bibliai képével. Nem is logikus. Vagy talán várnunk kellene azt, hogy esetleg az Új Földön újra felfedezzék az eddig felfedezett dolgokat, például a kereket?

Figyeljünk most meg egy analógiát, hasonlatot: egy fiatalember egészen kicsi kora óta nagyon beteg, és hirtelen meggyógyul. Talán ismét gyermek lesz? Nem. Egészséges fiatal férfi marad. Nem megy vissza az időben és kezd mindent újra onnan, ahol elromlott az egészsége. Sokkal inkább onnan folytatja az életét, ahol meggyógyulásakor volt, onnan megy tovább. Nem hagyja el azt a tudást és ismeretet, amire addig eljutott, sőt sokkal inkább képes ezt a tudást kamatoztatni és fejleszteni, most, hogy meggyógyult.

Ilyen példával élve Albert Wolters ezt mondta: „Analógiával élve, a megváltás Krisztusban, az egész teremtettségre kiható értelmében, a kultúra és társadalom jelen fejlődési szintjéről való helyreállítását jelenti. Ez a helyreállás nem feltétlenül mond ellent a műveltségnek vagy urbanizációnak vagy az iparosodásnak, vagy a belső égésű motornak, bár ezek a történelmi találmányok saját torzulásukhoz jutottak és ártalmasak lehetnek. Isten Királyságának eljövetele sokkal inkább megköveteli ezeknek a találmányoknak a megreformálását, megújítását, hogy megfelelőek legyenek a teremtettség számára, és megfeleljenek a Teremtő rendeleteinek.”

Olyan lesz az Új Föld kezdete, mint egy új Éden, vagy magában hordozza majd az eddig összegyűjtött tudást, művészetet és technológiát?

Az új földön nem olyan lesz az élet, mint egy időutazás, amikor mindennek a kezdetéhez visszatérünk. Az Új Földön az élet sokkal inkább minden megújítását és teljes helyreállítását jelenti, amely magába foglalja minden bűnös tisztátalanság eltöröltetését örökre és mindennek, ami szent és jó a jelenlétét egy örökkévalóságon át. Az új világban talán eltöröltetnek az etnikai különbségek, a nemzetiségek, az uralmak, nem, ez sokkal inkább szegényítené, mintsem gazdagítaná az eljövendő világot. Mindezek Isten akaratával összhangban és bűn nélkül fognak megvalósulni. Egy kérdéssel megvilágítva a mondanivalót: talán Bach és Mozart zenéje, Rembrandt festményei, Shakespeare írásai, a tudomány felfedezései…mindenestől elvesznek majd az Új Föld megjelenésekor?

ÉDEN, MINT AZ ÚJ FÖLD ELŐKÉPE

Éden nem csak egy kert volt. A paradicsom egész országa volt a természeti csodáknak. „Folyóvíz jő vala ki Édenből a kert megöntözésére, és onnét elágazik és négy főágra szakad. Az elsőnek neve Pison, ez az, amely megkerüli Havilah egész földét, ahol az arany terem, És annak a földnek aranya igen jó, ott van a Bdelliom és az Ónix kő” (1. Mózes 2:10-12). Az értékes ónix kő nem csak Éden mellett volt fellelhető, hanem Édenben (Ezékiel 28:13).

Később Izrael történetében, Isten megparancsolta a főpapnak, hogy viseljem két ónix követ, amelyre Izrael tizenkét törzsének volt felírva a neve. Isten ezeket „emlékköveknek” nevezi (2. Mózes 28:9-12). Nem csak a nevek miatt, hanem a kövek maguk is emlékkövek voltak. De mire emlékeztetnek az ónix kövek. A Mózes 1. könyve és Ezékiel könyvének részletei azt sugallják, hogy a válasz erre a kérdésre nem más, mint Éden.

Az ónix kövek a főpap vállain arra szolgáltak, hogy emlékeztessék az embereket Édenre, a tökéletes földre, amelyet Isten népe szívének emlékezetében, álmaiban és reményeiben életben kellett tartani, meg kellett őrizni. Isten azt akarta, hogy az emberek a templomra és a főpapra nézzenek- aki az Istennel megbékéltetett ember jelképe volt- és emlékezzenek Édenre, ahol az emberek Istennek közösségben éltek. A kövek azt sugallták, hogy megváltva az emberiséget Isten helyre fogja állítani az édeni állapotot.

Az utolsó bibliai utalás az ónix kőre, amely egyben az egyetlen is az Új Szövetségben, elmondja, hogy az Új Jeruzsálem falának alapkövei között van (Jelenések 21:19-20). Az Éden ónixa és a főpap vállain levő kövek- amelyek két olyan helyre utaltak, ahol Isten az Ő népével közösségben élt, láthatóak lesznek a Szent Városban, ahol Isten örökké az Ő népével együtt lakozik. Így az ónix a pap vállain egyszerre emlékeztet az Éden-beli múltra és az eljövendő Új Földre.

Épp úgy, ahogyan Éden számunkra a múlt referenciapontja, az Új Föld a jövőnk referencia pontja. Azt várhatjuk, hogy az Új Föld olyan legyen, mint Éden, sőt sokkal jobb lesz, mint Éden. Pontosan ezt ígéri az ige. Figyeljük meg, hogyan ír az Új Föld édeni jellemzőiről:

„Mert megvigasztalja az Úr Siont, megvigasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava.” (Ézsaiás 51:3)

„És ezek mondják: Ez a föld elpusztult, olyanná lett, mint az Éden kertje, és rommá lett és elpusztult s a lerontott városokat megerősítve lakják.” (Ezékiel 36:35)

„Örvend a puszta és a kietlen, örül a pusztaság és virul, mint őszike” (Ézsaiás 35:1).

„A tövis helyén ciprus nevekedik és bogáncs helyett mirtusz nevekedik, és lesz az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, amely el nem töröltetik.” (Ézsaiás 55:13).

Ezeket és ehhez hasonló részeket magyarázva, Anthony Hoekema teológus így ír: „Az ilyen féle próféciák az Új Föld leírására értendőek, amelyet Isten maga fog életre hívni, Jézus Krisztus második eljövetelét követően- olyan új földet hív életre, amely nem lesz romlandó, nem csak ezer évig áll fenn, hanem mindörökké… Az Új Földről való tanítást szem előtt tartva, egészen más megvilágításba helyezi az Ó szövetségi próféciák nagy részét.”

MILYEN LESZ AZ ÚJ TERMÉSZET?

Sohasem láttuk olyannak az embereket, férfiakat és nőket, ahogyan először meg voltak teremtve. Nem láttuk, hogy milyenek voltak az állatok, milyen volt az állatvilág a bűn és bukás előtt. Mi csupán maradványait láthatjuk mindannak, amilyenek egykor voltak mindezek.

Ugyanígy, a természetet sem láttuk a bűn kötelékétől és romlástól mentesen. Csak átkozottnak és romlottnak ismerjük ezeket. Mégis sok olyan dolgot figyelhetünk meg, láthatunk, amelyek imádatra indítják a szívünket.

Ha a „rossz oldala” a teremtettségnek ennyire gyönyörű lehet, akkor milyen lehet a jó oldala? Ha csak a füstölgő maradványai is az egykorinak ennyire szépek, milyen csodálatos lesz majd az Új Föld, amikor feltámad és egészen újjá lesz?

„A szó legigazabb értelmében, a keresztyén zarándokoknak jut mindkét világ legjava. Mindig öröm tölt el, ha emlékeztet minket ez a jelenlegi világ az eljövendőre, és mindig megtelik a szívünk vigasztalással, amikor nem emlékeztet.” - C.S. Lewis C.

C.S. Lewis és J.R.R. Tolkien meglátták az ősi mitológiákban a mély igazságokat, és a könyveikben betekintést engednek olyan emberek és lények, állatok, növények világába, amelyek élettől vibráló képet festenek egy másik világról. Az, amit látunk, csupán röpke pislákolása annak, ami reánk vár. Ahogyan már Lewis és Tolkien is meglátta ezt, a pogány mesék a paradicsomról csupán homályos és eltorzult emlékei Édennek.

Az a földi szépség, melyet most látunk, nem fog elveszni, nem cserélük le a föld szépségét Éden szépségére. Sokkal inkább, helyreáll a föld igazi szépsége és még több gyönyörűséget láthatunk. Ahogyan a megváltottakkal együtt élünk örökké ugyanúgy a megváltott világ, a teremtettség szépségét is szemlélhetjük örökké.

C.S. Lewis ezt mondja „Valami többre vágyunk, mint amit szavakba önthetnénk- hogy eggyé válhassunk a szépséggel, amelyet látunk, hogy elmerülhessünk benne és a részévé váljunk, hogy magunkba fogadhassuk azt, belélegezhessük, a részünkké váljon.”

ENNEK A FÖLDNEK A HELYEI FELTÁMADNAK-E AZ ÚJ FÖLDDEL?

Miután újjá születik, vajon megőrzi a föld egykori jellemzőit? Az Új Föld legalább annyira Föld szerű lesz, amennyire a feltámadott magunk önmagunknak nevezhető. „A világ, amelyben Krisztus Paradicsomában leszünk… nem egy másik világ… nem valami túlvilág, hanem ugyanúgy föld, mint ez a mostani és égbolt, bár valahogyan mindkettő elmúlt és teljesen újjá született. Ezek az erdők, emberek vidékek és emberek, akik tanúi lesznek a magváltásnak. Nem várhatjuk e jogosan, hogy a régi föld egyes földrajzi jellemvonásai az Új Földön is fellelhetőek legyenek? Nem várhatnánk-e azt, hogy az Új Föld égboltja kék legyen? Talán Isten újra tervezné az esőerdőket is vagy a Grand-kanyont. Ha a régi föld Új Földdé lesz, akkor a Louise tó is Új Louise tó lehet. Talán, még egy ismerős helyre utazva ezt mondhatnánk „Ez az a hely, ahogy egykor éltünk”, ugyanígy azt is mondhatnánk, hogy „Ezek a kezek, amelyek egykor a szükségben levőkön segítettek.”

Lewis megértette a régi és új föld biblikus teológiáját, és a kettő közötti folytonosságot, sokkal jobban megértette, mint bármelyik teológus, akitől erről olvastam. Neked, sikerült megértened ezt az üzenetet? A mi világunk csupán egy árnyékország, egy gyenge másolata annak, amilyen egykor volt Éden, és egy napon Új Föld lesz. Minden, ami számít a régi földről ott lesz a Mennyországban, hogy az Új Föld része lehessen.

Arra alapozva, amit a Szentírás elmond számunkra az Új Földről és az Új Jeruzsálemről, és hogy bizonyos dolgok helyre lesznek állítva, az a meggyőződésem, hogy, amit itt Lewis elképzelt, az nagyon is lehetséges. Az Új Földön látni fogjuk azokat a jó dolgokat, amelyeket nem csak a teremtettség foglal magába, hanem amely az emberi kreativitás kifejezése is volt Isten dicsőségére. Az Új Földön egyetlen jó dolog sem pusztul el.

FOG-E HIÁNYOZNI A RÉGI FÖLD?

Az Új Föld a gyógyulás helye lesz (Jelenések 22:2). Krisztus gyógyító szolgálata is a Mennyország előíze volt, az a hely, ahol minden seb gyógyulást nyer, minden szenvedést örökre felvált az öröm. Bárhol is gyógyított beteget Jézus az egész gyógyítás a teljességről és egészségről felépülésről, Ádám és Éva eredendő tökéletességéről, és az eljövendő feltámadást követő test és lélek tökéletességéről tanúskodott. Minden gyógyítás egy utalás volt Édenre, és az Új Földre, amely eljövendő.

Ahogyan a Mennyországra hangoljuk a szívünk és gondolatainkat, nem csak Éden kertjéig kell visszamennünk, hanem előre tekinthetünk a Szent Város felé, ahol megtapasztalhatjuk a romlatlan természet és a romlatlan emberi kreativitást leplezetlenül. Minden megváltozik, ha megértjük, hogy mindaz, amit szeretünk a földön, ami jó és Istennek kedves, akár ugyanolyan formában, akár kicsit másképp, de ott lesz az Új Földön. Ha ezt megértjük, nem fogunk azon bánkódni, hogy ha Isten hazahív nem fogjuk már látni ennek a földnek a csodáit, vagy, hogy egyes részeit még nem is láttuk. Miért nem kell bánkódnunk? Mert meg fogjuk látni majd az eredetit. Isten ugyanúgy cselekszik a régi földdel is, mint velünk.

* A sorozat Randy Alcorn - Heaven (Mennyország) című könyve alapján készült igehirdetések gyűjteménye

Fordította: Kelemen Krisztina