MI AZ ÚJ JERUZSÁLEM?

Az Írás a mennyországot egyaránt országként (Lukács 19:12; Zsidók 11:14,16) és városként (Zsidók 12:22; 13:14; Jelenések 21:2) mutatja be. A Jelenések 21. és 22. részében tizenötször nevezi városnak azt a helyet, ahol Isten és az ő emberei együtt laknak. A szó ismétlése, a falak, az utcák és az egyéb sajátosságok részletes leírása arra enged következtetni, hogy nem csupán egy szófordulatról, hanem egy konkrét földrajzi helyről van szó. Végül is, mit várunk, hogy hol éljenek a feltámadott emberek, ha nem egy fizikai környezetben? Mindenki tudja milyen egy város- egy hely épületekkel, utcákkal, lakásokkal és emberekkel, akik egy közös kormánynak vannak alávetve. A városoknak vannak lakosai, látogatói, kulturális eseményektől nyüzsgő aktivitások, gyülekezések, amik magukba foglalják a zenét, a művészeteket, az oktatást, a vallást, a szórakoztatást és az atlétikát. Ha az Új Föld fővárosában nem lennének meg ezek a várost meghatározó sajátosságok, akkor az Írás nem nevezné azt újra és újra városnak.

A jövőbeli menny központjában lévő várost Új Jeruzsálemnek hívják. Egy fallal körülvett helyről van szó; a biztonsága megkérdőjelezhetetlen. Egy hegycsúcson helyezkedik el, amit semmilyen támadó hadsereg nem tud elérni. A város falai annyira vastagok, hogy nem törhetné át semmilyen ostrom, és annyira magasak, hogy senki nem tudná azt megmérni. (Persze ez a város soha nem kerül ostrom alá, de a szerkezete emlékeztet Isten hatalmára és elköteleződésére, hogy védelmezi az övéit.)

Amikor az Új Jeruzsálem falaira gondolok, eszembe jut a reggel, mikor meglátogatott egy pásztor. A tinédzser fia, Kevin, aki egyben a legjobb barátja is volt, négy hónappal korábban meghalt. Ez a pásztor nemrég részt vett egy szemináriumon, ,,A menny teológiája” címmel. Isten kegyelméből ez az üzenet vigaszt és bátorságot adott ennek az embernek.

Ahogy ez a pásztor az irodámban ült, kinyitotta a kezét, amiben egy szép, vöröses, csiszolt kő volt. Soha nem láttam ahhoz hasonlót. Azt mondta, hogy ez egy jáspiskő, amiről én tudtam, hogy az Új Jeruzsálem falai is ilyenből lesznek kirakva (Jelenések 21:18). Ez a kő a fiára, Kevinre emlékeztette. és arra a bizonyosságra, hogy együtt lesz vele egy dicsőséges városban, aminek jáspiskőből lesznek a falai.

A pásztor ragaszkodott hozzá, hogy megtartsam a követ. Ezt mondta nekem: ,,Szeretném, ha tudnád, hogy imádkozom érted, ahogy az mennyről szóló könyvedet írod, és szeretném, ha ez a kő emlékeztetne a menny valóságára.”

Sokszor tartom a kezemben, és nézek rá erre a kőre. Minél többször teszem, annál szebb lesz. Nem kísérteties, hanem szolid és lényeges- akárcsak a hely, ami ránk vár.

MELYEK A VÁROS MÉRETEI?

A város konkrét méreteit egy angyal méri le, ami 12 000 futam, ami  1,400 mérföldnek  vagy 2,200 kilométernek felel meg hosszúságra, szélességre és magasságra (Jelenések 21:15-16). Megtörténhet, hogy ezeknek a méreteknek szimbolikus jelentőségük van, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne szó szerint érteni őket. Sőt, az Írás hangsúlyozza, hogy a méretek ,,emberi mértékkel” vannak megadva (Jelenések 21:17). Ha a városnak valóban ezek a méretei (és miért ne lennének?), mit várunk Istentől, mit mondjon még, hogy meggyőzzön minket?

Még inkább lenyűgöző a város 1,400 mérföldnyi magassága. Néhány úgy vélik, hogy ez a város legmagasabb tornyainak a magassága, amelyek az épületek felé emelkednek. Ha ez valóban így van, akkor ez inkább egy piramisra emlékeztet, mint egy négyszögre.

Nem kell attól tartanunk, hogy a menny zsúfolt lesz. A város földszintje majdnem két millió négyzetméternyi mérföld lesz. Ez tizennégyszer nagyobb, mint Anglia és tizenötezerszer nagyobb, mint London. Tízszer olyan nagy, mint Franciaország vagy Németország, és sokkal nagyobb, mint India. De ne feledd, ez még csak a földszint.

Ha egy 1,400 mérföldnyi négyszöget veszünk, és a város különböző szintekből áll (ezt nem tudjuk), ha minden szint tizenkét láb magas, akkor a városnak több mint 600,000 szintje lehet. Több milliárd ember telepedhet le az Új Jeruzsálembe, egy személyre pedig sok négyzetméter jut.

Ha ezek a számok csak jelképesek és nem szó szerint kell érteni (ami természetesen lehetséges), akkor is minden bizonnyal arra szolgálnak, hogy közvetítsék mennyire nagy és tágas lesz Isten országa.

Az Új Jeruzsálem négyszög alakja emlékeztet a templomban lévő Szentek Szentjének négyszög alakjára (1 Királyok 6:20), a három méret talán a Szentháromság három személyét jelképezi. Isten fog ebben a városban élni, és az ő jelenléte lesz a város legnagyszerűbb sajátossága.

MI A JELENTŐSÉGE A VÁROS KAPUINAK?

A városnak ,,nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, amelyek az Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugatról három kapu” (Jelenések 21:12-13). Egy város kapui több szempontból is fontosak. Először is, védelmet nyújtott az ellenségtől. A város kapui általában zárva voltak éjszaka, hogy kívül tartsák a veszélyt. Még Disneyland is , "a föld legboldogabb helye”, bezárja kapuit éjszakára. Az Írás azonban azt mondja: "És annak kapui soha be nem záratnak” (Jelenések 21:25). Miért maradhatnak nyitva a kapuk? Mert a város tizenkét kapuját tizenkét angyal őrzi. Természetesen nem lesz ellenség a kapukon kívül- az Új Föld egésze Isten dicsőségének ismeretével lesz tele (Habakuk 2:14). A kapun kívüli városlakók pedig rendszeresen utaznak majd rajtuk keresztül (Jelenések 21:24,26).

A királyság minden ellensége örökre ki lesz dobva a tűz tavába, messze az Új Földtől. Ezért a kapuk nyitva maradnak. Az Új Föld bármelyik polgára szívesen lesz látva, bármikor szabadon bemehet a fővárosba- még a Király trónjához is! Az angyalok által őrzött, nyitott kapuk emlékeztetnek arra, hogy a biztonságunk meg lett vásárolva és állandóan biztosítva van Isten által.

A fáradt utazók a keresztény világ ellentétes álláspontjaiból, az emberi élet és jellem különböző részéből, az ő közös, saját hitük és reményük számos megtapasztalásából és a Szentírás különböző részleteiből lépnek be a mennyei városba, és ott találkoznak egymással -nem meglepetések nélkül- az életfolyam ugyanazon partján. ~ Dwight L.Moody

A város kapui nagyszerű kiegyenlítők. A mennyben nincs elitizmus; mindenkinek bejárása van Krisztus vére miatt. Az ő halála biztosítja a belépőjegyet az Új Jeruzsálem minden szögletébe. Az embereknek nem kell bizonygatniuk az érdemüket vagy megvásárolni a bejárásukat a kapukon keresztül. Mindenkinek hozzáférése lesz a város parkjaihoz, múzeumjaihoz, éttermeihez, könyvtáraihoz, koncertjeihez- bármihez és mindenhez, amit a város ajánlani tud. Senkinek nem kell a kerítés felett kukucskálnia, vagy vágyakozva nézni az ablakokon keresztül.

Az emberek a kapukon keresztül mennek be és hagyják el a várost. A hatalmas távolság- három kapu a város minden oldalán, ami több mint 1,400 mérföld- arra enged következtetni, hogy minden kapu egy másik országba nyit ajtót, valószínűleg mindegyik radikálisan más tereppel. Képzeld el az embereket mindenféle nemzetiségből, bőrszínből és öltözettel, ahogy ki- és bejárnak a városba, néhányan valamilyen feladatot vagy küldetést teljesítve, néhányan kalandokra indulva, mások egy bankettre érkezve, vagy meglátogatva barátaikat és szeretteiket.

Az emberek mindig a város kapuiban gyűltek össze, hogy megosszák a híreket és történeteket meséljenek. Kevésbé kapcsolatcentrikusak lesznek az emberek az Új Földön, mint most? Nem, szabadok leszünk arra, hogy még inkább kapcsolatcentrikusak legyünk, félelem, hiányosságok és bűn nélkül, amelyek most még sújtanak minket. Vágyunk majd arra, hogy mások történeteit hallhassuk, és lesznek saját történeteink, amiket elmondhatunk- és sokkal jobban el tudjuk majd mesélni azokat, mint valaha. Senki nem kell azon gondolkozzon, hogy vajon az igazat mondták-e neki, mivel ott nem lesz csalás (Jelenések 21:8).

Vajon szó szerint kell vennünk a város falairól és kapuiról szóló utalásokat? Néhányan azt mondják, hogy nem: "Ezeket a leírásokat természetesen nem kell betűszerint érteni. Élethű, költői metafórák egy elpusztíthatatlan, ragyogó, kiszámíthatatlanul értékes valóságról... Ha meghívnának egy sétára, a legtöbbünk lombos országutat részesítene előnyben egy arannyal kikövezett utcával szemben. Olyat, ami természetes és vonzó; minden más élettelennek és műnek hatna”.

Nem szabad szem elől tévesztenünk a nagyszerű város fizikai leírását. Az utcák valóban lehetnek aranyból és ugyanakkor szimbolikus jelentésük is lehet. A jeggyűrűm a feleségemnek tett fogadalmamra emlékeztet, de ez nem jelenti azt, hogy nem egy tényleges gyűrűről van szó. A menny nyitott kapui emlékeztetnek Isten hozzáférhetőségére, de ez nem jelenti azt, hogy ezek nem tényleges kapuk. Szerintem sokkal élvezetesebb lesz az arannyal kövezett utcákon sétálni, mint azt sok kommentátor feltételezi. Jókat sétáltam már aszfalton- mi a baj az arannyal? Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy vagy arany utcákon, vagy lombos országutakon fogunk sétálni. Miért nem mindkettőn?

MILYEN LESZ A VÁROS LAKÓINAK?

Egy város részesének lenni azt jelenti, hogy annak a polgára vagy, ami felelősséggel és kiváltságokkal jár együtt. Pál apostol emlékeztette a filippieket, aki büszkék voltak a római állampolgárságukra, hogy "a mi országunk mennyekben van” (Filippi 3:20). Figyeld meg az igét a kijelentésben: a mi polgárságunk a mennyekben ,,van”, nem pedig ,,lesz”. Bár polgárságunk a mennyben már a jelenben megvan, de lakóhelyünk csak a jövőben lesz. Azok, akik messze az apjuk szülőföldjétől születtek, mégis polgárai annak az országnak, akkor is, ha soha nem éltek ott. Egy nap a menny királyának gyermekeiként és örököseiként teljesen a birtokunkba kerül a szülőföldünk, amit majd Isten dicsőségére vezetünk.

Isten emberei egyszer nomádként vándoroltak a Sínai pusztában negyven évig. Végül letelepedtek a városokban. Az Új Jeruzsálem szolid, állandó város lesz, jóval többel biztosítva, mint sátor cölöpökkel.

Egy épület legnagyobb erőssége a fundamentuma. Az Új Jeruzsálemnek nem csak egy alapja lesz, hanem tizenkettő, mindegyik más drágakővel díszítve (Jelenések 21:14; 19-20). Mi több, ezt a várost maga Isten építette. Az Ótestamentumi időkben Ábrahám "várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten” (Zsidók 11:8-10). Az Új Jeruzsálem ez a város. Bármit építsen Isten, az maradandó.

Vannak, akik nem tudnak az Új Jeruzsálem után lelkesedni, mert nem szeretik a városokat. Ez a város azonban más lesz- minden előnnyel rendelkezni fog, amit egy városhoz kötünk, de semmilyen hátránya nem lesz. A város tele lesz természetes csodákkal, lenyűgöző építészettel, virágzó kultúrával- de nem lesz bűnözés, szennyezés, szirénázás, közlekedési baleset, szemét vagy hajléktalanság. Valóban menny lesz a földön.

Ha úgy hiszed, hogy utálod a városokat, hamar meg fogod gondolni magad, amikor meglátod ezt. Képzeld el, ahogy végigmész a városon, élvezve a művészetet, a zenét, a sportokat anélkül, hogy zsebtolvajokkal, pornó üzletekkel, drogokkal vagy prostitúcióval találkoznál. Képzeld el, ahogy együtt eszel a királlyal, és köszöntőre emeled a poharad a királyra, aki minden percben megdicsőül minden kiváltságban, amit élvezhetünk.

A Művész ujjlenyomata mindenhol ott lesz a nagyszerű városban. Minden jellegzetesség az ő tulajdonságairól beszél. A megfizethetetlen kövek az ő szépségéről és kiválóságáról beszélnek. A nyitott kapuk az ő megközelíthetőségéről beszélnek. Bárki, aki trónja elé akar állni, bármikor megteheti. Sokat tanulhatunk az emberekről, amikor a házukban sétálunk. Az egész univerzum Isten háza lesz- az Új Jeruzsálem lesz a nappalija. Isten örömmel osztja meg velünk az ő, és a mi fővárosunk dicsőségét.

* A sorozat Randy Alcorn - Heaven (Mennyország) című könyve alapján készült igehirdetések gyűjteménye

Fordította: Szabó Edit