Pünkösdre hangolódva, a téma a Szentlélek munkája a hívő ember életében és ezen belül a Lélekben való imádkozás. A Bibliában a Rómabeliekhez írt levél 8. fejezete kifejetetten erről a témáról beszél. „Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.” (Rómabeliekhez írt levél 8:26-27).

Tudjuk azt, hogy az imádság az egyik legnagyobb kiváltság a hívő ember életében. De az ima nemcsak egy kiváltság, hanem  a legnagyobb szolgálat is. Nagyobb szolgálat az imádság, mint az éneklés, prédikálás, nagyobb, mint a lelkek megmentése, nagyobb, mint a bizonyságtétel és nagyobb, mint bármilyen tanítás. Igen, az imádság számunkra a legnagyobb kiváltság, szolgálat, és igen, a legnagyobb kudarcunk és mulasztásunk is egyben. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, lehet, hogy többen is kimondhatják: igen, én nem vagyok megelégedve az imaéletemmel. Bárcsak jobb, nagyobb, erősebb és tisztább lenne az, mint amilyen!

Egy élő és eleven imaélethez elengedhetetlen az, hogy Lélek szerint és Lélekben imádkozzunk. Ez a válasz a közömbösségünkre, arra, hogy Isten távolinak tűnik. Ez a válasz a tudatlanságunkra, amikor nem tudjuk miért imádkozzunk.

Több Ige is van, ami arra buzdít minket, hogy Lélek szerint és Lélekben kell imádkozzunk:

„Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által.” (Efézusbeliekhez írt levél 6:18)

„Ti pedig szeretteim, épülvén a szentséges hitetekben, imádkozván Szent Lélek által.” (Júdás levele 1:20)

A Szentlélek az imádkozást a rabszolgamunkából élvezetté alakítja át. A korai gyülekezetek nagyon szegények voltak. Nem rendelkeztek szép és nagy imaházakkal, semmilyen nyomtatott, keresztyén irodalommal. Nem volt rádiójuk, se televíziójuk, sőt még elektromos áramuk sem. Mégis, olyan sokat tettek olyan kevéssel. Mi meg a sokkal olyan keveset teszünk. A különbség az imádkozásban áll. A korai hívők imaélete egészen más volt, a mai modern keresztények imaéleténél.

Mi azt mondjuk, hogy gyengék vagyunk és erőtlenek. De mit mond az Ige? „a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek.” (Rómabeliekhez írt levél 8:26a) Isten gyengékké tesz minket azért, hogy benne bízzunk, hogy erősek legyünk Őbenne. Ha nem lennénk erőtlenek, akkor a Szentlélek nem is jönne segíteni nekünk. A legrosszabb az, amikor valaki azt gondolja, hogy ő elég erős ahhoz, hogy hívő életet éljen, imádkozzon. Az ilyen mentalitással  nem tud együtt munkálkodni a Szentlélek. Ezért, amikor egy hívőtől azt halljuk, hogy erőtlen vagyok, akkor azonnal mondjuk meg neki: adj hálát érte, hogy gyenge vagy! Pál örvendett az ő saját gyengeségének!

Azt mondja az Ige, hogy a Szentlélek segítségünkre van! Segíteni akar! Nem úgy, hogy helyettünk fog imádkozni, hanem a mi imáinkban és szolgálatunkban segít. Nem helyettünk fogja ezt tenni, hanem velünk. Igen, a Szentlélek beszélni akar, de a mi ajkainkon keresztül. Sírni akar, de a mi szemünkkel akarja ezt tenni. Az imádság is ilyen. Imádságra késztet és segít, de nem fogja helyettünk ezeket elvégezni.

Nézzük meg, hogyan teszi ezt a Szentlélek, miként segít nekünk az imádságban! Hogyan lehet Lélekben imádkozni? Értsük meg ennek fontosságát. Mit tesz Ő?

1. A SZENTLÉLEK IMÁRA SERKENT

A legelső lépés, amit a Szentlélek tesz, hogy bátorít minket az imára. Hogyan teszi ezt és mikor? „Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.”(Rómabelikekhez írt levél 8:5) Minden hívő emberben két életelv működik: a test és a lélek. És ez a kettő harcban áll egymással, szívünkben, elménkben dúl a csata. De tovább folytatja Pál: „mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség. Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.”(Rómabeliekhez írt levél 8: 6-8) 

Mit mond Pál? Miért olyan nehéz imádkozni amikor nem vagyunk Lélekben? Mert a test nem akar imádkozni. A test közömbös az imára, nincs vágy benne, hogy imádkozzon. Teljesen ellene áll az imádkozásnak. Ezért, amikor valakiben a testi dominál, test szerint gondolkodik, így az az ember nem akar imádkozni. De ha Istennek drága Szentlelke él és munkálkodik életünkben, akkor az olyan ember akar imádkozni, mert az imádkozás a Szentlélek egyik munkája. Ezért van az, hogy olyan sokan nem imádkoznak, mert test szerint járnak, élnek, nem pedig a Lélek szerint.

A Biblia azt tanítja, hogy a Szentlélek, ha benne járunk, akkor felbátorít minket az imádkozásra „mert nem kaptátok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” (Rómabeliekhez írt levél 8:15) A Szentlélek, amikor beköltözik valaki életébe, az első dolga, mint újszülött, hogy felkiáltson Istenhez: „Abba Atyám.” És amikor valaki Lélek szerint él és jár, a benne levő Szentlélek imára bátorítja, serkenti. „Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!” (Galátziabeliekhez írt levél 4:6) Akarod-e Isten Fiának a Lelkét a szívedbe? Ez a Lélek serkenteni fog az imára, nem leszel közömbös az imádsággal szemben.

2. A SZENTLÉLEK MEGVILÁGOSÍT AZ IMÁBAN

Hogyan teszi ezt? Azt olvassuk, hogy  segítségére van a mi erőtlenségünknek. „Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Rómabeliekhez írt levél 8:26)  Sok esetben mi azt sem tudjuk, mit kérjünk, de a Szentlélek segít ebben!

Nem imádkozhatunk mindenért és mindenkiért! Ha mi imádkoznánk minden helyzetért, minden emberért, minden országért, problémáért, akkor a mi imánk, ahelyett, hogy mint egy erőteljes folyó, gátakat és akadályokat szakítson át, inkább egy nagy álló mocsár lesz, amiben semmi erő nincs. Ahhoz, hogy hatékony imáink legyenek, ahhoz szelektívek kell legyünk. Meg kell válogassuk jól, hogy miért imádkozunk.

Sokszor azt sem tudjuk, hogyan imádkozzunk. Milyen sokszor kérjük Istent arra, hogy tegye ezt és azt és sokszor nem jó dolgot kérünk. Néha testvéreink lebetegednek, és mi imádkozunk és kérjük Istent, hogy gyógyítsa meg őket, amikor lehet Istennek van egy jobb terve. Mi azt kérjük: Uram, engedd, hogy még maradjanak köztünk, de Isten akarata és az egész mennyország meg lehet így imádkozik: hozd fel őt ide. Igen, a betegekért is kell imádkozni, de nekünk sokkal jobban és többet kellene imádkozzunk az elveszettekért. Beteg szentekért imádkozunk, amikor inkább elveszett bűnösökért kellene! Jobban akarjuk, hogy a beteg hívőt ne vigye a mennybe, mint azt, hogy a bűnöst ne vigye a pokolba.

De ezt tenni nem könnyű. Ha szeretteink közül valaki beteg, honnan tudjuk, hogy mit kérjünk: hogy az Úr gyógyítsa meg, vagy szólítsa magához? Ebben a dologban is mennyei bölcsességre és vezettetésre kell figyelni. Vagy ha valaki zavargásokat okoz a gyülekezetben, hogyan imádkozzunk érte? Ott van Pál, aki zavargást okozott szolgálatával és szavaival a gyülekezetben. Lehet voltak, akik úgy imádkoztak: Uram, sújts le rá! De az Úrnak jobb terve volt vele, Apostolává tette.

Sokszor nem tudjuk, hogyan imádkozzunk, de a Szentlélek tudja! Ezért segíteni akar! Járjunk Lélekben, aki megvilágosít minket és ad bölcsességet az imában. „Akin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.” (Ézsaiás könyve 11:2) Ezt teszi a Szentlélek!

Milyen fontos tehát az, hogy Lélekben maradjunk és járjunk. Néha, amikor rosszul imádkozunk, a Szentlélek olyan kedvesen segít és azt mondja: Atyám, Sándor, András ezt és ezt kérte. Ő úgy gondolja, hogy ez kell neki, nem igazán van rá szüksége. Más, amire szüksége van, és Atyám, add meg neki, amire szüksége van, és nem azt, amit kér!

„Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.” (Rómabeliekhez írt levél 8:27)

3. A SZENTLÉLEK MEGELEVENÍT AZ IMÁBAN

„De, ha Annak a Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az Ő ti bennetek lakozó Lelke által.” (Rómabeliekhez írt levél 8:11)  Ez az Ige nem a feltámadásra és fizikai testünkre utal, hogy ezt majd megeleveníti Isten. Az is igaz, de itt másról van szó. Itt arról van szó, hogy van a Szentléleknek egy lelki megelevenítő ereje a hívő életünkre nézve. Ahhoz, hogy imádkozzunk, szükségünk van lelki erőre és energiára. Erre utalt az Úr Jézus is, amikor a tanítványokra tekintett egy alkalommal, amikor kellett volna imádkozzanak: „a Lélek kész, de a test erőtelen!” (Máté evangéliuma 26:41) Az Úr Jézus nem parancsolta volna meg nekik, hogy imádkozzanak, ha nekik alvásra lett volna szükségük. Akkor ott, nem alvásra volt szükségük, hanem arra, hogy imádkozzanak. Igen, az alvás és a pihenés is fontos, de látjuk az Igében azt, hogy az alvás és álmosság is lehet az ördögnek egy támadása. A lustaság az ördög egyik fegyvere, hogy nem tudj odafigyelni az Igére.   Ezért szükségünk van a Szentlélek megelevenítő erejére minden szolgálatban. Amikor Igét hirdetünk, szükség van erre az erőre. És amikor imádkozunk, akkor szükségünk van a Szentlélek erejére!

A János evangéliumának negyedik részében olvassuk, hogy az Úr Jézus egy alkalommal amikor kiéhezve elfáradt, letelepedett egy kút mellé, ahová érkezett egy samáriai asszony, aki elveszett állapotban, mély bűnökben volt. Az Úr Jézus elbeszélget vele, bizonyságot tesz neki, és megnyeri ezt az asszonyt. Amikor a tanítványok visszaérkeznek oda a városból és hoznak neki kenyeret és oda akarják adni  az Úr Jézusnak mondván: „Mester, egyél!”(János evangéliuma 4:31) De az Úr azt mondja nekik: köszönöm, nem is vagyok éhes – „Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.” (János evangéliuma 4:32) Az Úr Jézus megelevenedett testben és lélekben ez által a lelki megtapasztalás által. A Szentlélek megelevenítette őt. 

Igaz, a józan eszünket is használhatjuk az imaéletünkben. Más szóval, az imádkozás idejére tegyük félre a legjobb és legalkalmasabb időszakot. Nem vagyunk egyformák. Egyesek nem tudnak korán, azonnal, felkelés után imádkozni, mások meg nem tudnak este, fáradtan. De találd meg testvérem a legjobb, legalkalmasabb időt az imára, amikor friss vagy és éber. A józan ész is ezt diktálja.  A Szentlélek meg tud minket eleveníteni az imában!

4. A SZENTLÉLEK KIFEJEZI AZ IMÁINKAT

Olvassuk el újra a 26.verset „ de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” A Szentlélek segít nekünk abban, hogy kifejezzük az imáinkat. Mit jelent az, hogy kimondhatatlan fohászkodások? Amikor nem tudjuk szavakba ültetni imáinkat, csak nyögünk és sóhajtozunk, azt a Szentlélek fogja és kifejezve viszi az Atya trónja elé. A szótlan imáinkról van szó. Most akkor ki esedezik? Mi, vagy a Szentlélek? Mind a kettő. Helyettünk és velünk esedezik, fohászkodik. Érdekes, hogy ugyanaz a szó van a 22. versben is: „mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ, egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.” Mint amikor egy nő, aki a szülési fájdalmak közepette nyög, fohászkodik és sóhajtozik. Nem tudja fájdalmát szavakba önteni. Úgy a Szentlélek is, fohászkodik és nyög értünk, amikor nem tudjuk szavakba önteni imáinkat.

5. A SZENTLÉLEK SEGÍT KITARTANI AZ IMÁBAN

Van még egy dolog, amiben segít nekünk a Szentlélek. Az imában, nem csak bátorít, serkent, megvilágosít, megelevenít, kifejezi azokat, hanem segít abban is, hogy kitartsunk. Az ellenség, az ördög, nem akarja, hogy imádkozzunk. A testünk sem akarja. Ezért az imádkozás egy lelki harc, annak, aki komolyan gondolja.

Az ördög nagyon ravasz abban, ahogy minket távol tartson az imádkozástól. Az ördög bátorítani fog téged arra, hogy tegyél bizonyságot, de azért, hogy távol tartson téged az imádkozástól. Inkább beszélj, mintsem, hogy imádkozz! Sőt, menj el az imaházba, de ne imádkozzál. Jó dolgokra késztet, csak azért, hogy nehogy a térdeidre ereszkedj imában. Ha az imaházba való járás távol tud tartani az imádkozástól, akkor az ördög azon lesz, menj el minél többször, csak ne imádkozz! Nem arról van szó, hogy válasszunk, vagy az imaház, a közösség vagy az imádság között. Inkább legyünk imádkozó hívők otthon, mint nem imádkozó hívők az imaházban. Nem lehet az imádkozást semmilyen más szent és kegyes tevékenységgel helyettesíteni, még az Ige olvasással sem. Imádkozni kell!

De a Szentlélek ad kitartást is az imában! Sokan nem tartanak ki, mert nem Lélek szerint járnak. „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért.” (Efézusbeliekhez írt levél 6:12) Az ördög nem állhat ellene a Szentléleknek. Ezért csakis a Lélekben való imádkozás adhat győzelmet az ellenség felett.

Van elég okunk arra tehát, hogy Lélekben és Lélek szerint imádkozzunk! Ha Lélekben és Lélek szerint akarunk imádkozni, ehhez az kell, hogy be legyünk töltekezve Isten Lelkével. Ehhez pedig mindenekelőtt kell a megtérés. Az Úr Jézushoz kell jönni! Megtetted-e már? Ott él-e Ő a szívedben?

Szerkesztette: Trinfa Johanna