Virágvasárnapot ünneplünk, megemlékezünk arról, amikor az Úr Jézus bevonult Jeruzsálembe. Az Igében úgy olvassuk: „felháborodott az egész város.” Sok minden történhet egy városban, ami miatt megmozdul. Hogyan és miért szokott felháborodni, megmozdulni egy város? Néha ezek a megmozdulások gonoszak, rosszak. Elég ha csak a híreket hallgatja meg az ember manapság, láthatjuk, hogy a világ ma is tele van harccal, lázongással minden fele. Haragos, felbőszült tömegek vonulnak fel valamilyen ügy miatt, fel vannak háborodva. Sok helyen ma nyugtalanság és háború van, nem békesség. Hálásak kell legyünk és imádkoznunk kell azért a békességért, amit külsőleg élvezünk! De van olyan is, amikor egy nép jó értelemben mozdul meg, vagy háborodik fel. Néha, amikor Isten jónak látja, küld egy-egy hullámot az emberek közé és küld egy ébredést, megújulást egy városba, faluba, aminek eredményeképpen az emberek megmozdulnak. Lelki ébredések a múltban is voltak és a jelenben is vannak. Ezért viszont még erőteljesebben kell imádkozzunk és sűrűn, hogy Isten lelke jöjjön el és mozdítsa meg városunkat, falunkat!

Ami a szövegben található megmozdulást, felháborodást illeti Jeruzsálem utcáin, nézzük meg, mi okozta, mit kérdeztek az emberek és végül mi volt az eredménye a megmozdulásnak.

A MEGMOZDULÁS OKA

∴ Jézus Krisztust királlyá kiáltották ki. Igaz, hogy ez gyermekek és az egyszerű emberek által történt és nem az állami, vallási vezetők által, de mégis ki lett hirdetve: Jézus király! És ott, ahol Jézust úrrá és királlyá kiáltják, ott biztos megmozdulás történik. Még akkor is, ha ez ellenállást vált ki, akkor is valamilyen megmozdulással jár, mert Krisztus, amerre jár, nyomot hagy! Van, ahol jót, van, ahol rosszat! Egyeseknek élet illata, másoknak a halál illata. Nem is annyira fontos, hogy ki által lett ő kikiáltva királlyá, mert az erő nem abban van, aki kiáltja, hanem az igazságban, amit kiált. A Zsoltárok könyvében olvassuk „a csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd” (Zsolt 8:3). Minél alacsonyabb sorsú, rendű ember teszi ezt, annál nagyobb dicsőséget szerez Isten magának. Az evangélium maga a fontos, nem is az, aki hirdeti!

∴ Jézus Krisztus is jelen volt. Nem az ő távollétében vagy hiányában történik mindez. Ő is ott volt, jelen volt. Ha az evangélium hirdetésének ilyen ereje lehet, mennyivel inkább annak, mikor Jézus maga is jelen van! Ott az igazi megmozdulás, ahol Ő jelen van! Bárhová megy, bárhol jár, ott valami történik: az ördögök futnak tőle, a vihar lecsillapszik, a tenger habjai megnyugszanak. A gonoszok reszketnek, a hivők pedig örülnek és erőről erőre kapnak az ő jelenlétében.

A LEGFONTOSABB KÉRDÉS

Kicsoda ez?

∴ Mindannyian egy személy felöl érdeklődtek, nem a megmozdulás, felháborodás felöl. Mind látták, hogy ez a megmozdulás egy személy eredménye, ezért nem azt kérdezték, hogy mi ez? hanem: kicsoda ez? A kérdés az Ő személyére irányult. És minden igehirdetés is, ha van valami értéke, Jézus Krisztus személyét és munkáját kell hirdesse. Taníthatunk és tanulhatunk egyéb jó dolgokat, de semmi sem tudja megmozdítani úgy az ember szívét, mint Jézus Krisztus személye. Az Ő személye köré, mellé kell az embereket hívni. A tömeg azt kérdezte, kicsoda ez, mert ott volt Krisztus jelen, személyesen!

∴ A kérdés sokszínűsége. Ezt a kérdést többféleképpen teheti fel az ember. Például:

• Gúnyosan. Sokan ott akkor gúnyosan kérdezték. Kicsoda ez, mit akar, hiszen ez a názáreti ács fia. Nem nagy dolog. Mi lesz itt, akárki jöhet ide háborgatni a mi városunkat? Ma is vannak ilyen emberek, akik gúnyosan kérdeznek róla, amikor kérdeznek. Ne így kérdezzük!
• Kíváncsian. Kicsoda ez? Na lássuk csak. Sokan rohannak ide-oda, minden új dolog felé azonnal oda fordítják a fülüket, de csak azért mert kíváncsiak. Ha a puszta kíváncsiság késztet a kérdésre, az sem jó.
• Őszintén. Kicsoda ez? Volt egy vak ott Jeruzsálemben, akinek a barátai elmondták neki, hogy van egy ember, aki csodákat tesz, aki megnyitja a vakok szemeit. Mire ő: kicsoda ez? Mond meg, hol találom, meg akarom ismerni, hátha engem is meggyógyít. A béna ember és a többi, akikről olvasunk, mind igaz lelkülettel és őszintén kérdezik: kicsoda ez? Ők gyógyulni akartak. Bárcsak kérdeznék sokan így ma is!

Ezt a kérdést mindig felteszi az ember bárhol az evangélium és Krisztus hirdettetik. Akárhányszor, akárhol és akármikor az evangélium és a megfeszített Krisztus igazságai egyszerűen hirdetve voltak, ott az emberek mindig megkérdezték: kicsoda ez? Most is így van! Ezért ne féljünk beszélni Jézusról, mert ez odakényszeríti az embereket, hogy ők is megkérdezzék: kicsoda ez?

∴ Hogyan válaszolunk erre a kérdésre? Kicsoda ez? Ki ez a Jézus, akiről mi prédikálunk? Először is, Ő az Isten Fia. Valóságos Isten, aki örök időktől fogva elhatározta az Atya végzése szerint, hogy testet ölt, emberi formát, egy személyben Isten és ember, aki elszenvedte a golgotai kereszthalált értünk és harmadnapra feltámadt. Ez az Isten Fia, Jézus Krisztus. Másodjára Ő a Megváltó, az egyedüli lehetséges Út a menny felé. Isten elküldte egyszülött Fiát erre a földre erővel és hatalommal, hogy aki hisz őbenne és megkeresztelkedik, az üdvözüljön, aki pedig nem hisz, az már elkárhozott. Valójában a mi üzenetünk, felhívásunk a világ felé nem az, hogy: itt van Krisztus, tegyetek vele, amit akartok, hanem az, hogy Isten nevében, parancsoljuk nektek, mint Isten követei, hogy béküljetek meg Istennel. Ez a válaszunk arra, hogy kicsoda ez?

Ragadd meg te is Őt és bízz benne! Az idő közeleg kedves olvasó, amikor te is fel fogod tenni ezt a kérdést, ha még nem tetted. Hacsak nem kérdezzük ma őszintén, akkor majd borzasztó körülmények, nagy félelem és rettegés közepette fogjuk kérdezni ezt egyszer. Akkor, amikor az Úr Jézus visszatér ígérete szerint, immár nagy hatalommal, nem egyedül, hanem az angyalok és szentek sokaságával. Mit fognak mondani majd akkor a zsidók? Akkor majd meg látják Őt azok is, akik őt átszegezték. Mit fognak mondani mind a pogányok, akik megvetették őt, akik nem törődtek vele? Kicsoda ez, aki nagy haraggal jön és sújt a hitetlen világra? Óh, bárcsak kérdeznénk ezt most és őszintén és ne akkor, kényszerből!

Kicsoda ez? És van még egy válasz erre a kérdésre: ez Jézus, aki a legjobb barátod akar lenni! 

A MEGMOZDULÁS EREDMÉNYE

∴ Voltak, akik csatlakoztak. Szívből sokan megmozdultak és tettek valamit! Egyesek felső ruháikat tették az útra, mások gallyakat. Ismét mások kiáltottak, de mind el voltak foglalva valamivel. Végezd a munkát te is úgy, ahogy Isten Lelke indít téged! Tégy te is valamit, hozz dicsőséget az Úrnak. Csatlakozz te is az Ő népéhez!

∴ Voltak, akik ellenezték. Van még itt egy nagyon szomorú tény, amiről írni kell. Csak egy pár nappal később, miután ez a város megmozdult az Úr Jézus bevonulásakor, volt egy másik megmozdulás, felháborodás, csak akkor nem azt kiáltották, hogy Hozsánna! Hozsánna! hanem: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!” Mit tanulunk ebből? Ha nem vezet minket az első megmozdulás megtéréshez, akkor később annál rosszabb lesz, annál keményebbek leszünk.

Isten terve így is megvalósult Jeruzsálemben, még akkor is, ha egyesek nem fogadták be az Úr Jézust! Isten terve meg fog valósulni az egész Földön, még akkor is, ha egyesek nem fogadják be az Urat! Isten az ő dicsőségét soha nem tette függővé az embertől. "Dicsőségemet másnak nem adom!" (Ézs 48:11). Ha nem lesz Isten felmagasztalva az ő kegyelmében, akkor fel lesz magasztalva az ő igazságában és ítéletében.

Ragadjuk meg a kegyelmet most és térjünk meg, hogy mi is őszintén és örömmel kiálthassuk:

Hozsánna! Áldott, aki jő az Úrnak nevében!