Az Úr Jézus a mennybe ment! Az olajfák hegyéről, ahol nem sokkal azelőtt vért izzadva szenvedett és gyötrődött, dicsőségesen felemeltetett. Lassan, ahogy emelkedett, áldását adta a tanítványokra. A tanítványok és mi is sok okot találhattunk volna arra, hogy ne távozzon el közülünk. Ha tőlünk függött volna, nem engedtük volna el soha magunk mellől. Arra kértük volna mind: maradj velünk, mert immár alkonyul. Mi mindent elvégezhetett volna itt a Földön! Test és vér így gondolkodott volna, de ezeket a gondolatokat az Úr elveti, azzal a kijelentésével, hogy “Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló.” Mondhatta volna, hogy a szentek, angyalok a mennyben várják őt, igyekeznie kell. Mondhatta volna, hogy olyan hosszadalmas, körülményes munkásság után már ideje hogy felemeltessen és megkapja jutalmát, vagy mondhatta volna, hogy az Atya, akivel örök időktől fogva a legszorosabb kapcsolatban van, vár rá, ezért el kell menjen, de látván a tanítványok félelmét, ő ezt mondja: jobb nektek!! Lehet, hogy nem értitek, de minden, bennem hívő számára jobb, hogy én elmenjek és elküldjem nektek a vigasztalót. Ahelyett, hogy a tanítványokkal szomorkodnánk, hogy a mi Urunk elvétetik, inkább tanuljuk meg az igéből, mit is jelent ez a számunkra.

Az Úr Jézus mennybemenetelének valósága

Néhány, eme valósággal kapcsolatos igazság:

A világ elvesztette minden báját

Attól az órától kezdve, hogy az Úr Jézus felemeltetett, e világ minden bűbáját, vonzalmát, értékét, elvesztette. Ha itt lenne, a Föld a világegyetem legszebb helye lenne. Azonban, mivel felemeltetett, mi is vágyódunk utána. A hívő ember érzi, hogy az Úr Jézus jobban vonzza őt, mint ez a világ. Az Úr Jézus mennybemenetelével eltűnt a csillag e földről, attól kezdve minden más földi dolog szemét. A mi kincsünk a mennyekben van. A mi országunk a mennyekben van. Beszélgetésünk, viselkedésünk mennyei kell legyen.  Életünk el van rejtve Krisztusban. Ha a Fej mennyei helyen és mennyei dolgokkal van elfoglalva, akkor a tagok is azzal lesznek. Ha Krisztussal együtt feltámadtatok, az odafelvalókkal törődjetek! Az Úr Jézus mennybemenetele minket minden nap a mennyországra emlékeztet, arra buzdít, hogy az odafelvalókat keressük.

Hitben járunk nem látásban

Ha az Úr Jézus itt lenne a földön, akkor nem tudnánk hitben járni. Látni szeretnénk őt. Ha itt lenne, akkor inkább a láthatókra néznénk. Azonban mivel mennybe ment, nem csak egy helyen, hanem bárhol lélekben és igazságban imádhatjuk Őt. Az Úr Jézus testi jelenléte akadály lenne hitünk előtt. Mennybemenetele viszont helyet készített hitünk számára.

Bátran imádkozhatunk

Mivel az Úr elment a mennybe, milyen bátran kellene imádkozzunk! “Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.”  Minden hívő (nagyrészt) át fogja élni amit Ő átélt, hiszen a tagjai vagyunk. Mivel ő feltámadt mi is feltámadunk, Ő a mennybe ment, mi is oda megyünk!

Az Úr Jézus mennybemenetelének dicsősége

Erről a dicsőségről már az ószövetségben is olvasunk. Az Úr mennybemenetele dicsőséges esemény volt. “Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya. Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr.” Mint egy győzedelmes hadvezér, úgy tér ő a mennyekbe. Győzedelmes mennybemenetel volt! Feltehetjük a kérdést: Mi felett győzedelmeskedett az Úr?

A világ felett. Legyőzte a világot! Úgy élt a világban, hogy az nem volt képes kísértéseivel és csábításaival megfogni. Semmilyen szennyet, bűnös foltot nem hagyott rajta. Eltűrte a szegénységet, szenvedést, verettetést, még a halált is. Győzedelmeskedett azzal, hogy mindent eltűrt, amivel a világ támadta.

A bűn felett. A bűn is támadta, de nem szennyezte be magát. Bűneink úgy sújtottak le rá, hogy a kereszten belehalt. Mégis feltámadt és a mennybe ment! Ezzel is bizonyította, hogy lerázta magáról a bűnök terhét, ott hagyta mindet a sírban.

A halál felett. A halál felett is diadalmaskodott. A halál megkötözte őt, de lerázta ezeket a köteleket. Annyira tökéletes győzelmet aratott a halál felett, hogy minden szent, félelem nélkül meg lehet győződve, hogy örök élet vár rá a halál után.

Az ördög felett. Az ördög a kezdetek óta harcolt, hogy az asszony magvát tönkretegye. A sarkát mardosta, de a Megváltó ennek a kígyónak a fejére taposott. Láncokkal kötözte meg a sárkányt.

Foglyokat vitt fogva! Mindent, ami az embert foglyul ejtheti itt a földön: bűn, ördög, kísértések, halál, ezeket Ő mind foglyul ejtette. Semmi nincs a mennyben, földön, föld alatt, ami a hívő embernek ártani tudna vagy győzedelmeskedni rajta. Ez minden öröm forrása a hívő számára.

A Mennybemenetel gyümölcsei, ajándékai

A mi Urunk felvitetett a magasságba, foglyokat vitt fogva és adott ajándékokat az embereknek. Milyen ajándékok voltak ezek, amiket az Atyától kapott, amit az embereknek adott és miért is adta?

Minden hívő részese ezeknek az ajándékoknak. “Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.” Minden újjászületett, megtért embernek adatott a Szentlélek. Egyeseknek több, másoknak kevesebb, de függetlenül ettől, az erős is és a gyenge is azért kapta, hogy az egész testet, a gyülekezetet építse vele. Valamivel hozzá kell járulni a szentek tökéletesbítéséhez! Ez kötelessége minden szentnek, ha hű sáfárok akarunk lenni ezekkel az ajándékokkal.

Minden hívőnek kötelessége ezeket az ajándékokat használni! Mivel mindannyian megkaptuk a Szentlelket, akik megtértünk, akiket újjászült az Úr, akkor használjuk is ezt! Gerjesszük fel ezt az ajándékot, ami bennünk van. Ne legyünk olyanok, mint az, aki kapott a gazdájától valamit és elásta, eltette. Ha nincs is nyilvános, látható ajándékod, amit mutathatnál, viszont tudsz imádkozni, erre nagyobb szükségünk van, mint bármi másra. Az Úr is meghagyta nekünk: imádkozzatok, hogy az aratásnak Ura küldjön munkásokat az ő aratásába. Azért nincsenek munkások, mert nem imádkozunk értük. Ne vessük meg a munkásokat! Isten ma is, minden gyülekezetnek akar adni, de ezért imádkozni kell.

Ha értékeljük az Úr Jézus halálának gyümölcseit, ha értékeljük az Úr Jézus feltámadásának gyümölcseit, akkor értékeljük az Úr Jézus mennybemenetelének gyümölcseit is. Kérjük, hogy küldjön, adjon a mi gyülekezeteinknek is munkásokat!

Az Úr mennybemenetelének van üzenete a bűnös világ felé

Nem csak a hívők meríthetnek áldást az Úr mennybemenetelének valóságából!

A Zsoltárokban az Úr mennybemeneteléről ezt olvassuk: Zsoltárok  68:19 “Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, óh Uram Isten!” Amikor az Úr Jézus a mennybe ment, még akkor is a pártütők felé mutatta ki szeretetét. Rájuk is, bűnösökre is gondolt. Még a hitetlenek is élvezik a gyülekezet lelki ajándékait, amit az Úrtól kapott, a bűnösök számára is ez a legnagyobb kincs. Kedves bűnös, megtéretlen lélek, a hívők érted vannak!

Mégis, mi a legfőbb gyümölcse a hitetlen világ számára? Mit adhat még azoknak, akik nem ismerik az Urat? A válasz itt található: Apostolok cselekedetei 5:31 “Ezt az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izráelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát.” Nézz hát fel rá és kérj tőle megtérést, kérj tőle bűnbánatot! Bizonyára érted is a mennybe ment, nem csak a szentekért.

Adja meg az Úr mindenkinek az Ő mennybemenetelének gyümölcsét, áldását!

Szerkesztette: Paniti Helga