Ez, igencsak szükséges és hasznos abban, hogy az embert a törvények által irányíthatóvá teszi; és ebből kifolyólag nagy befolyása van a világ rendjére, nyugalmára. Isten nem alapból ültette az emberbe ezt az érzelmet, hanem a bűneset után, azért, hogy mint egy kantárral fékezik a lovakat, megfékezze az ember romlottságát. Ha a félelem nem tartaná vissza az emberek romlott sóvárgását, minden bizonnyal a legenyhébb motivációra is megszabadulnának a korlátoktól.

Megfigyelhetjük, hogy aki nem fél önmagától, könnyen áldozatul ejthet valaki mást. A törvény és a büntetéstől való félelem az, ami a világban a rendet fenntartja: az emberek félnek rosszat tenni, mert félnek elszenvedni a következményeit.

A perzsák törvénye és szokása volt, hogy amikor meghaltak a királyaik, mindenkinek szabadságot adtak öt napon át arra, hogy azt tegyen, amit akar, akár jó, akár gonosz, ez ahhoz vezetett, hogy az emberek látva a sok gonoszságot maguk között azért könyörögtek, hogy új király legyen, aki törvényesen vezeti őket. Áldott legyen Isten a törvényért és kormányzásért, hogy ezeket felhasználva határt szab az emberi szív romlottságának és nyugalmat és vigaszt ad a vezetés által.

A bűnös félelem haszna

Ez a félelem rossz és bűnös természetű, úgy, mint a bűn gyümölcse, és a bűnös természetből fakadó érzelem; Isten mégis tudja, hogy hogyan használja ezt az Ő bölcs céljaira az Ő általános uralma folytán, és így is tesz.

Felhasználja ezt a félelmet, hogy megbüntesse ellenségeit. Ha az emberek nem fogják Istent félni, akkor majd emberektől fognak félni, önmaguk gyötrelmét okozzák ezzel.

Félelemmel bünteti meg Isten az Ő ellenségeit a pokolban: Isten szörnyű csapása ez, amelytől a szenvedésük teljes mértékben elhatalmasodik rajtuk.

Az isteni gondviselés felhasználja az emberek bűnös félelmeit arra, hogy szétszórja őket, amikor összefognak és szövetségre lépnek Isten népe, gyermekei ellen. Például, így űzte el Isten a pogányokat Izrael népe elől. Milyen eszközökkel hódoltak be azok az erős nemzetek? Nem az Izraeliták nagy seregétől vagy annak nagy erejétől; hanem a saját félelmeiktől, ezt olvassuk a Józsué 24:11-12-ben: “Rettenetes félelmet bocsájtottam rájuk...”

Az istenfélelem haszna

Ha Isten ilyen jó dolgokra tudja felhasználni az emberek bűnös félelmeit, mit gondolhatunk az istenfélelem hasznáról, amely az Ő Lelkének különleges plántája bennünk? Ennek a haszna és jó hatása megszámlálhatatlan és felmérhetetlen.

Ez a félelem az, amely felcsigázza, és megerősíti isten embereit az elvégzendő feladatokban. Préd12:13 “Az Urat féld és parancsolatjait megtartsd”. Mindkét kőtábla parancsolatjait ez által tudjuk megtartani. Az istenfélelem az, amely arra ösztönöz, hogy tiszteljük az Ő parancsolatjait, és késszé tesz arra, hogy megtehessük az Ő parancsát, mindennapi feladatainkban segít.

Az istenfélelem fő haszna, hogy éberen tart bennünket és idejében átláthatjuk a jövő nehézségeit, amelyek bármilyen okból is jönnek, nem érnek bennünket meglepetés szerűén. “Hit által kapott kijelentést Noé…, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát, háza népe megmentésére…” Zsidók 11:7. Ez lett az eszköze saját és családja megmenekedésének. Néhány emberre a félelme halált hozott, ám az istenfélő embert ez a félelem élteti. A bölcs fél a rossztól és elkerüli, az ostoba elbizakodott, mondja Salamon.

Ilyen módon használja fel Isten félelmeinket.

A FÉLELEM OKAI, FORRÁSAI

Az előzőkben láthattuk a félelem fajtáit és azok hasznát az életünkben, most az maradt hátra, hogy megtaláljuk ezeknek a félelmeknek az okait, forrásait.

1.Ok. Először is azt látjuk, hogy a legtöbb jó ember bűnös félelme a tudatlanságukból ered!  Öt fajtája van ennek a tudatlanságnak, amelyek félelmet szülnek:

• Isten iránti tudatlanság. Vagy nem vagyunk tudatában, vagy nem vesszük figyelembe Isten mindenható hatalmát, az Ő vigyázó gondoskodását, tökéletes hűségét, szövetségét az Ő népével.    De, ahol egyszer megértették és igazán elhitték, hogy Istennek, milyen hatalma van megőrizni bennünket, micsoda bensőséges szeretet, hogy elfogad bennünket, micsoda hűség van minden egyes ígéretében, ó, mennyire nyugodt és békés lehetne a szívünk! Ha ismernénk Istent igazán, a bátorságunknak gyorsan növekedni kellene a félelmeinknek pedig zsugorodni!
• Az emberek iránti tudatlanság táplálja az emberektől való félelmünket. Félünk tőlük, mert nem ismerjük őket. Ha jobban ismernénk őket, kevésbé félnénk tőlük; túlbecsüljük őket, aztán pedig félünk tőlük.
• Önmagunk iránti tudatlanságunk olyan félelmet teremtenek a szívünkben, amelyek megkötöznek. Isten elég sokat foglalkozott azzal, hogy helyrehozza Ábrahám bűnös félelmeit, amikor elmondta hogyan volt Isten az Ő védelmezője “Ne félj Ábrahám: Én vagyok a pajzsod!” 1.Mózes 15:1. Nehémiás a veszély és félelem idején, ismerve saját magát, legyőzte a félelmeit: „hogy is menekülhetne egy olyan ember, mint Ő?” – mondta. Egy ember, akit Isten hívott el a szolgálatra, egy olyan ember, aki ilyen ígéreteket kapott, egy ember olyan megtapasztalásokkal, amelyekben ő magáénak tudhatott, elmenekülhet egy ilyen ember? Hadd meneküljenek azok, akiknek nincsenek ilyen ígéreteik, ilyen bátorításuk, de én nem fogok menekülni. Ez volt Tertuliánusz indoka a félelmek lecsendesítésére azokban a véres időkben. Oh keresztyén, félsz az emberektől? amikor az ördögök félnek tőled, mint az ő Bírójuknak szolgájától. Hát emberektől félsz, keresztyén? Akitől az angyalok is félhetnek, hiszen angyalokat ítélsz majd meg, akiktől az ördögök félhetnek? Ó, bárcsak tudnánk büszkeség nélkül, keresztyén méltóságunknak, és kiváltságunknak megfelelően értékelni magunkat, amikor a szívünk félelemnek van kitéve.
• Tudatlanság a minket érő veszélyek és problémák iránt oda vezet, hogy nem ismerjük fel ezeket ezért félünk tőlük.
• A hívő emberek félelme leginkább abban gyökerezik, hogy tudatlanok vagy figyelmen kívül hagyják a kegyelem szövetségét. Ha jobban ismernénk ennek a szövetségnek a természetét, a nagyságát és szilárdságát, a szíveink sokkal szabadabbak lennének ezektől a gyötrő érzelmektől.

2.Ok. Egy másik oka és forrása a bűnös félelemnek, a lelkiismeret bűntudata. Aki a bűn szolgája, nem tehet mást, mint hogy a félelem rabjává válik! Ez volt az első dolog, amit Ádám tett a bűn után, remegve a félelemtől elbújt. Igy tesznek Ádám fiai és leányai is; Isten nem fenyegetve hívja Ádámot, nem viharban, hanem hűs szellőben, mégis Ádám retteg Tőle, mert már terhelte az elkövetett bűn a lelkiismeretét, 1Mózes 3:8. Péld 28:1: “Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán.” Sok bűnt a lelkiismeret felró, ami erős bűntudatot ébreszt. Ennek a halálra sebzett és gyötrő lelkiismeretnek ellentéte az Isten szerinti józanság, amelyről a 2.Tim 1:7-ben olvasunk: “Mert nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”

3.Ok. Láthattuk micsoda kohója a félelmeknek a bűntudat, ilyen a hitetlenség bűne is, a legtöbb gyötrelmet okozó félelem. Olyannyira szörnyű, hogy lelkünk üres, hit nélküli, a problémák közepette pedig ez az űr megtelik félelemmel. Ha az emberek magukban leásnának a félelmük gyökeréig, minden bizonnyal hitetlenséget találnak ott, Máté ev. 8:26 “Miért féltek? Miért nincs hitetek?” Minél kevesebb a hit, annál nagyobb a félelem. A félelmet a hitetlenség generálja és táplálja, majd éppen ez a félelem erősíti meg a hitetlenség állapotát. És mivel pedig ennek morális gyökerei vannak

Krisztus tehát a legjobb módszert alkalmazta, hogy megszabadítsa a tanítványait úgy, hogy megdorgálja őket a hitetlenségük miatt. Ennek a bűnnek a maradványai okozzák a félelmet Isten gyermekeiben.

4.Ok. Azt találhatjuk, hogy nagyon sok félelmünket az generálja és táplálja, hogy félreértjük az isteni gondviselést ebben a világban, amikor azt olvassuk a Szentírásban, hogy “Minden érhet mindenkit. Ugyanaz történhet az igazzal és a bűnössel…” Préd 9:2. Amikor ítéletet tart, Isten eltűri, hogy a bűnössel együtt az igazat is szenvedés érje, mint amilyen ez a járvány most. Egy hívő is simán megfertőződhet és meg is halhat. A kard, a betegség, a járvány, a vírus nem tesz különbséget ott, ahol már Isten különbséget tett kegyelem által; nem válogat, ugyanúgy vág a legjobb, mint a legrosszabb emberek között.

Amikor ilyen dolgokkal találkozunk a Szentírásban, és az egyháztörténelemben is olvasunk hívők kibeszélhetetlen üldöztetéseiről, kínzásairól, feltámad bennünk a félelem, amikor azt látjuk, hogy ugyanaz az ellenség fenyeget és ugyanaz a veszély környékez. Ilyenkor, az egyetlen okunk a biztonságra az, hogy Ő, Aki az oroszlánokat tartja, a juhok pásztora is. Amúgy pedig, nem szabad többet várnunk vagy mást Isten gondviselésétől, mint, amit ők elvártak. Bennünk nagyobb bűnök vannak még, mint őbennük voltak, ezért nem kell áltatnunk magunkat azzal, hogy rendhagyó bánásmódban részesülünk majd. Ezek a gonosz dolgok és nehéz idők megtörténhetnek a mi időnkben is.

5.Ok. Bűnös félelmeinknek egy másik oka az uralhatatlan életszeretetünk és ragaszkodásunk az élet szépségeihez és kényelméhez. Ha kevésbé szeretnénk ezt a földi létet amikor az idők jelei veszélyeztetik azt, akkor sokkal kevesebbet kéne félnünk és remegnünk. Azt mondja a Jel 12:11-ben azokról az ismert szentekről: “Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig”. Ez volt az, ami megszabadította Pált a félelmektől, és olyan rettenthetetlenné és naggyá tette őt, akkor sem félt, amikor annyi nehézséget és kritikus helyzetet kellett átélnie. Úgy beszélt, mintha csak kívülről szemlélné a dolgokat és nem elszenvedné azokat. ApCsel 20:24-25 „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat…” - mondta ő. Micsoda lélek! Nem kötözik és nem befolyásolják a körülmények!

Adj Urunk nekünk is ilyen félelemtől mentes szívet!