Ez a fejezet azoknak a szabályoknak a receptjét írja le, amelyek gyógymódot jelentenek bűnös félelmeinkre és megelőzik azok szomorú és keserves hatását az életünkre nézve. Így érkeztünk el a legnehezebb részhez, vagyis a lelket rabságba hajtó félelemnek a gyógymódjához. Ha Isten, az Ő kegyelméből gyógyulást ad, akkor könnyű szívvel élhetünk nehéz időkben is, akár ellenségek között is. Akár a nap az égen, kitartóan futhatnánk a pályánkat a legsötétebb, legkomorabb éjszakán át. |
TARTALOM 1. Bevezető 5. A Félelem Gyógyítása (1) 7. Befejező |
Mielőtt a tulajdonképpeni szabályokról beszélnénk, szükséges, a hibák elkerülése végett, hogy három hasznos figyelmeztetéssel kezdjük!
Figyelmeztetések
- Meg kell értened, hogy csak azok, akik Krisztusban vannak, képesek ezeket a szabályokat a javukra fordítani. A lelkünk biztonsága a legnagyobb érv, amelyet Krisztus felhozott, hogy eloszlassa azok iránti félelmünket, akik a testet megölhetik, Máté ev. 10:28.
- Ne várj tökéletes megoldást a félelmeidre ebben az életben, mert mindaddig, amíg létezik ellenség és létezik veszély, a legjobb szívekben is megjelenik a félelem. Ha tökéletes lehetne a hitünk, akkor a félelmeinkből is tökéletesen kigyógyulhatunk; azonban mivel olyan sokszor erőtlen a hitünk vagy gyenge, ezért megerősödik a félelmeink ereje.
- Ha valaki azt várja, hogy ezek a szabályok jó hatással legyenek az életére, nem elég csak elolvasni őket, és valamennyire észben tartani, hanem magáévá kell azokat tennie, el kell hinnie a szívében, kitartó kell legyen az ezekről való gondolkodásban és naponként gyakorolnia kell.
Szabályok
1. Szabály
Az első számú szabály, a bennünket megkötöző félelemtől az, hogy vedd komolyan és tanulmányozd jól át a kegyelem szövetségét, hogy meglásd micsoda áldott kötelék övezi a hívőket, milyen áldott kapocs tart össze. Ennek a szövetségnek a természetének, nagyságának és stabilitásának a tiszta megértése és hogy mennyire érdekeltek vagyunk mi abban, hogy ebben a szövetségben éljünk, nagyon nagy segítség a megkötöző félelemből való szabadulásra.
Egy szövetség több a puszta ígéretnél; a szövetségben pedig Isten kegyelmesen figyelt a mi gyengeségeinkre, félelmeinkre és kétségeinkre és ezért a legnagyobb ünnepélyességgel, esküvel erősítette meg az ígéreteit, Zsidók 6:13, 17. És még az Ő pecsétjével is megpecsételte mindezt Róma 6:11. Ha te, kedves olvasó, a szövetség kötelékén belül vagy, akkor mindent megtalálhatsz ott, hogy megnyugtasd a szívedet, bármiféle félelem is legyen benne. Ha Isten a szövetségesed – Isten maga lesz veled minden helyzetben, vágyadban és gondod közepette, soha nem hagy el és nem lesz távol tőled.
- Talán attól félsz, hogy mit tesz majd ellenséged? Ha Isten a te Istened, akkor a Mindenható Isten áll melletted, és ez elég kell, hogy legyen, minden félelem megsemmisüléséhez, Zsoltárok 118:6 “Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?”
- Talán attól félsz, hogy mit tesz majd Isten? Ne félj, a te Istened semmi olyat nem tesz, ami ne válnék a javadra: nehogy azt gondold, hogy megfeledkezne rólad. Ez nem történhet meg! Egy gondoskodó anya hamarabb megfeledkezik gyermekéről, de Isten soha nem feledkezik meg rólad. Attól tartasz, hogy elhagyna vagy száműzne, kirekesztene maga mellől? Igaz, hogy a bűneid miatt megtehetné, azonban Ő mégis biztosított ezzel a félelemmel szemben az Ő szövetségében, Jeremiás 32:40 “…Nem fordulok el tőlük, mindig jót teszek velük…”. Minden félelmed azzal kapcsolatosan, hogy Isten elfelejtene vagy elhagyna téged, a szövetség figyelmen kívül hagyásából fakad.
- Talán attól félsz, hogy mit kellene tennie a gyülekezetnek? Hogy milyenné lesz a bárka, amelyet Isten adott? Már látod talán, hogy gyülekeznek a fellegek, vihar készül és csapdosni kezdenek a hullámok; és kíváncsi vagy, hogy mi lesz a gyülekezet hajójával ebben a helyzetben? A közvetlenséged s lelked kiválóságának a bizonyítéka, hogy érzékenyen érint a gyülekezet szenvedése a veszélyhelyzetekben. A legtöbb ember csak a maga hasznát keresi, nem azokkal törődnek, amelyek Krisztuséi, Filippi 2:21. Azonban mégis bűn az, ha ezektől félsz, és el kezdesz a kétségbeesés és csüggedés állapotába süllyedni. Mégis sok jó ember ezt teszi. Ha bizonyosságod van afelől, hogy igaz és tiszta célért küzdesz, akkor az Krisztus ügye, Isten ügye. Nem a veszély, az, ami túl nagy, hanem a hitetlenség.
Teljesen világos mindenki számára, hogy nem volt semmi vagy senki az ég alatt, akit olyan csodálatosan hordozott és megtartott Isten, mint a gyülekezetet; sok véres mészárlást; szörnyű üldöztetéseket, alattomos és kegyetlen ellenségeket is túlélt. És ez a kapcsolat Isten és a gyülekezete között ma sem változott. Ugyanaz a kapcsolat, ugyanaz a kötelék van az Atya és legfiatalabb, leggyengébb gyermeke között is, mint a legidősebb vagy legerősebb gyermek és az Atya között. Az Ő kegyelme és irgalma is ugyanaz, mert örökké való, nem változik: ugyanúgy megindul a szíve az Ő népéért ma is, mint régen, bármilyen szorongattatás vagy szenvedés jöjjön is. Az Ő haragja és gyűlölete az Ő ellenségei és népének ellenségei iránt is változatlan, bármilyen káromlóan vagy gonoszul is szólnak most Isten ellen, Ő nem mond le az Ő népéről és nem hagyja el őket.
2. Szabály
Vond le magad számára azt a következtetést, hogy sok nyomorúságot vonnak magukra és másokra az emberek, a saját, bűnös félelmeik miatt.
Azok a nyomorúságok és csapások, amelyeket a bűnös félelem hoz az emberekre ebben a világban kimondhatatlanok. Jó, ha elriasztanak bennünket az ilyen szörnyű példák, félhetünk-e emberek kezétől ennyire? Oh, olvasó, hidd el, “rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni”. Érezted-e valaha a sebzett és csüggedt lelkiismeret dühét és hatását, ahogyan azok a szegény nyomorultak félnek? Nincs az az emberi kéz, amely olyan földi pokolba tudna sodorni.
Az igazságos Isten azt mondta az Ő szavában, Jelenések 21:8 “De a gyáváknak és hitetleneknek, utálatosaknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és varázslóknak és bálványimádóknak és minden hazugnak a tűzzel és kennel égő tóban less a helye: ez a második halál.” Isten országának büntető törvénye érvényre jut a gyávák és hitetlenek és minden fentiekben felsorolt ember esetében, az ige szerint, akiket arra késztet a félelem, hogy lázadjanak Krisztus ellen a veszély idején. Gondoljatok erre ti félénk és gyenge szívű tanítók, akik nem tudjátok elviselni a gondolatát, hogy bezárjanak egy csúf cellába, milyen lesz majd a kénnel és tűzzel égő tóban? Olyan emberektől féltek, akik maguk is halandók, de hogy éltek majd a démonok között? Olyan-e az emberek megvetése és haragja, mint amikor Isten haragja öntetik ki? Kedves olvasó, eljön az idő, és közel van, amikor Krisztus győzelmi kiáltással eljön a mennyekből és angyalok seregei, milliárdjai kísérik majd és a szentek ezrei. Szörnyű ütközet lesz a menny és föld között, megszólal az utolsó trombita, megnyílnak a sírok, a föld és a vizek kiadják a bennük levő holtakat. Látják majd a szemeid, hogyan állítják fel az ítélet bírói trónusát, és az Övéi ott állnak majd előtte, minden ellenségükkel, félelmükkel és nyomorúságukkal szemben, ott állnak mellette, mint a törvényszék szakértői. Ki volna képes mindennek az ítéletét hordozni? Ki vállalná ezt pusztán a jelen szenvedéseitől való félelem miatt, amelyeknek csak a test fölött van hatalmuk?
Gondolkodj újra és újra azokon a szavakon, amelyeket Krisztus mondott, Márk ev. 8:35 “Mert, aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért megmenti azt.” Semmi sem hasonlítható, az itteni legnagyobb félelmed sem ahhoz, amit egy örökkévalóságon át kell szenvedned Isten haragjától.
3. Szabály
Aki a szenvedéstől való félelmek fölé akar kerekedni, legyőzve azokat, előre kell lássa a közeledésüket és fel kell készülnie a helyzetre.
A következményektől való félelem jó gyógymód arra, hogy ne kalandozzon el a figyelem, ez a féle félelem gyógyszer is lehet, ahogyan egyik tűz egy másikat előhív, Zsidók 11:7 “Hit által kapott kijelentést Noé azokról a dolgokról, amelyeket még nem látott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére.” Az istenfélelem által olyan békességet és biztonságot talált a gondolatainak, amilyet a családja számára a bárka jelentett. Az teszi olyan félelmetessé a gonosz dolgokat, próbákat, hogy meglepetésszerűen jönnek. A nehéz helyzetek józan felmérése, átlátása a sikeres megküzdés titka. Ha felkészülünk a szenvedésekre, nem fogunk félni.
A mi Urunk gyakran beszélt és tanított ezekről a szenvedésekről. Ő nem csak a saját szenvedésével gondolt előre, hanem amikor követői között voltak olyanok, akik földi jóletet, hatalmat vártak, Ő helyes irányba terelte a gondolataikat a kevésbe kellemes, de sokkal szükségesebb témához, ahhoz, hogy mit kell elszenvedniük az Ő nevéért. Ahelyett, hogy a meggondolatlanul feltett kérdésre válaszolt volna, ti., hogy ki üljön az Ő jobb és bal keze felől, Ő visszafordítja a kérdést és valami sokkal kevésbé kellemeset kérdez, Máté ev. 20:22: “Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én fogok kiinni? És megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?” Vagyis, nem tesztek mást csak megtévesztitek magatokat, ha ilyen álmokat dédelgettek, Istennek más tervei vannak, más célja van veletek ebben az életben, minthogy trónon üljetek, sőt titeket fognak, mint fogjokat ítélőszékek és királyok trónja elé hurcolni, hogy halálos ítélettel sújtsanak, az Én nevemért. Ha erről gondolkodnátok és erre készülnétek, az válna a javatokra.
4. Szabály
Ha le akarod győzni a rajtad eluralkodó félelmet, tedd magad és mindened, amid csak van Isten kezébe, bízd magad és mindened hit által Istenre. Ezt a szabályt a Szentírás a Péld 16:3-ban erősíti meg: “Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” Problémáink nagyrésze a veszély idején abból származik, hogy nincsenek letisztulva saját gondolataink. Elterelődnek a fontos dolgokról, és az egyetlen útja, hogy lecsendesüljenek és letisztuljanak a gondolataink az, ha átadunk Istennek mindent. Ezt a szabályt a végső cél érdekében kell használnunk, mert egyszer majd szembe kell néznünk a halállal, bármilyen szörnyű formában érkezik és bármennyire is rémisztő lenne, 1.Péter 4:19 “Akik tehát Isten akaratából szenvednek, azok is ajánlják lelküket a hű Teremtőnek és cselekedjék a jót.”
Ha valaki, aki nagyon tehetséges és hűséges hozzád azt mondaná neked egy ilyen nehéz időben, ne aggódj tovább emiatt, ne legyenek álmatlan óráid többé ezért; csak figyelj és bízd rám, bízz bennem ennek rendezését illetően. Én úgy tekintem, mint saját ügyemet, és kihozlak ebből a helyzetből úgy, hogy egy hajszálad sem görbül. Oh, micsoda hatalmas tehertől éreznéd megszabadítva magad, hogy megkönnyebbülnél, ha egy ilyen megbízható kézbe helyezheted az ügyedet! Akkor képes lennél jóízűen enni, békésen pihenni. Sokkal nagyobb békességet és nyugalmat tapasztalhatsz meg, ha Isten kezébe teszed a félelmeidet, hiszen Ő sokkal bölcsebb, hatalmasabb, erősebb és hűségesebb, mint az emberek.
Nem minden ember képes rábízni saját magát Istenre, csak az Ő népe tudja ezt megtenni. Sőt, ők sem bízhatják magukat akárhogyan Istenre, csakis Isten szabályai szerint bízhatjuk rá magunkat. Az, hogy Istenre bízzuk magunkat, magába foglalja, hogy feladjuk saját akaratunkat Isten akaratáért, hogy úgy cselekedjünk és aszerint éljünk, ahogyan az kedves Ő előtte.
Egy keresztyén édesanya kiváló választ adott egy másik keresztyénnek, aki egyetlen gyermeke súlyos betegágya mellett kérdezte az édesanyát. A gyermek már-már a halál szélén állt: Mit kérnél most Istentől a gyermekedre nézve? - kérdezte. Én azt kérném, hogy legyen az Ő akarata szerint minden, hangzott az anya válasza. De, ha Isten azt mondaná, hogy te dönthetsz… Akkor is Őrá bíznám- mondta ismét az édesanya. Ezt jelenti igazán és teljesen Istenre bízni magunkat.
Gondold csak át, és bátorságot meríthetsz, hogy Istenre bízd magad. Mert az Ő gyermeke vagy, és kire bízzák magukat a gyermekek, ha félelemek és veszélyek törnek rájuk, ha nem az Édesapjukra? Igen, keresztyén testvérem, a “te Alkotód, a férjed” - Ézs 54:5. Hát nem eléggé meggyőző, hogy Rá bízd magad? Van olyan gyermek, aki nem bízik a saját édesapjában, vagy feleség, aki ne bízná magát férjére?
5. Szabály
Ha egyszer megszabadulsz a félelmeidtől és mind attól, ami megzavar és eltereli a figyelmedet Istenről, akkor halj meg a világ számára, ne szeresd a világot, sem semmilyen világi örömöt. Minél inkább meghalsz mindezek számára annál kevésbé leszel megfélemlíthető. Az tölti meg félelemmel és reszketéssel a szívünket, ami számára még nem haltunk meg! Ha a szívünk egyszer keresztre lett feszítve Krisztussal, akkor ezek gyorsan megszűnnek. Az érzékenységünk dolgok iránt az, ami erőssé teszi a szenvedéseinket. Nem véletlen tehát, hogy az apostol a keresztyén életet a katona életéhez hasonlítja, aki, ha elhatározta, hogy a táborral tartson, és bátran harcba indul, akkor nem foglalkozhat más dolgokkal, 2.Timótheus 2:4. Használd Isten minden fegyverzetét, hogy megöldököld a szeretetet, amely köt téged 1. kedves dolgokhoz, 2. a szabadságodhoz, 3. az életedhez.
- Halj meg a birtokold dolgaid számára, ne foglalják el ezek a szíved fő helyét. A szegénységek korszaka szolgáltatta a leggazdagabb keresztyéneket és legnemesebb mártírokat. Jobb, ha ezek a gazdagságok vesznek el, mintha én veszek el miattuk és érettük. Ez az a kovász, amelyet sokan meghagynak, ám veszedelembe viszi az embereket, 1.Timótheus 6:9. Démás inkább elveszett, minthogy elszakadjon ezektől, 2.Timótheus 4:10.
- Halj meg a szabadság számára, és ne fektess rá túlságosan nagy hangsúlyt. A szabadság minden madár legfőbb vágya; bármilyen kényelmes ketrecben tartod őket, a legjobb étellel táplálod, inkább lennének hidegben éhesek, de szabadok egy erdőben, mint fogságban. Azonban, amilyen édes a szabadság épp olyan vigasztaló lehet, ha megtanulsz szakítani vele, ha fennáll a fogság veszélye. Talán rád zárul a börtönajtó, de sohasem zárhatják ki, vagy el tőled a Vígasztalódat. Pál és Silás elveszítették a szabadságukat Krisztusért, de nem veszítették el a vigaszukat. Soha nem voltak még olyan szabadok, mint, amikor a lábukon feszült a kaloda. Még sohasem sétáltak olyan jót, mint ott a rabok között. Isten asztalt terített nekik a börtönben, nagy ünnepet készített ott elő, és szívből énekelve ünnepeltek még éjfélkor, Ap.csel 16:25. Pátmosz egy kopár sziget volt, a száműzöttek számára készült hely, az Égei-tengeren, nem messze Kis Ázsiától. Lakatlan volt rendkívül kopársága miatt. Azok pedig, akiket oda száműztek, mint János apostol, nem találhattak már felüdülést a természetben sem, csak a puszta sziklák maradtak és a kétségbeesett emberek, akiket oda száműztek. Pedig ott, bizony ott, ebben a végtelen pusztaságban történt, hogy Krisztus megjelent János apostolnak leírhatatlan dicsőségben. Ott voltak Jánosnak azok a csodálatos látomásai. Látta Isten gondviselő kegyelmének hatalmát az egész világ felett, látta az Új Jeruzsálemet, amint leszáll az égből Istentől, mint egy gyönyörű menyasszony készen a vőlegénye számára. Ettől, a sivár Pátmosz, Paradicsommá változott János számára, nem volt a világnak olyan helye, amely ilyen vígaszt nyújthatott volna, mint ez.
- Halj meg az élet szertelen és túlzásba vitt szeretetének, ha valaha szeretnél a halálfélelemtől megszabadulni. Értékeld a saját életed kevésbé, ahogyan egy mártír mondta, aki elveszi a gyötrelmeim visszatart a jutalmamtól.
* A sorozat John Flavel (1628-1691) "Gyakorlati Értekezés a félelemről" című műve alapján készült Fordította: Kelemen Krisztina |
TARTALOM 1. Bevezető 5. A Félelem Gyógyítása (1) 7. Befejező |