Az, hogy megdicsőült testben az Új Földre költözünk, nem törli el a történelmet, itt éri el az emberiség történelme a tetőpontját. Semmi sem fogja tagadni vagy jelentéktelenné tenni azt, hogy tagjai voltunk egy bizonyos családnak a földi életünk során. Nagy valószínűséggel a feltámadott testünkben is lesznek kromoszómák és DNS-ek, amelyek önmagukba írva hordozzák a genetikai tartozásunkat egy családhoz.

A Mennyország nem egy család nélküli hely lesz, hanem egyetlen nagy család lesz, ahol minden családtag barát és minden barát családtag. Lesznek rokoni szálak, amelyek olyan emberekhez kötnek majd, akik itt a földön is családunk tagjai voltak és hittek. Ugyanakkor, azokkal is családias lesz a viszonyunk, akik már régi vagy akár új barátaink. Nem vihetünk anyagi dolgokat magunkkal a halálunkkor, viszont magunkkal vihetjük a barátságainkat a mennybe, és egy napon majd megújulnak ezek a kapcsolatok.

Sokan drága kincsként értékeljük a családunkat. Ugyanakkor, sokan mások egy életen át megtört szívűek, ami a kificamodott, rossz családi kötelékekből adódik. A Mennyben sem mi sem pedig családtagjaink nem okozunk fájdalmat egymásnak. A kapcsolataink harmonikusak lesznek és tiszták- amilyenre mindig is vágytunk.

Amikor valaki azt mondta Jézusnak, hogy az anyja és a testvérei arra várnak, hogy találkozzanak Vele, így felelt: „Az én anyám és az én atyámfiai ezek, akik az Isten beszédét hallgatják és megcselekszik azt.” (Lukács 8:19-21). Jézus itt arról beszél, hogy az Isten iránti odaszánás és elkötelezettség olyan köteléket teremt, amely meghaladja a biológiai családi kapcsolatokat. Jézus azt is mondta, hogy akik Őt követik, édesanyákat, fiú és lánytestvéreket, édesapákat és gyermekeket kapnak majd (Márk 10:29-30).

Ha itt a Földön nem lehetne gyermeked, vagy ha elválasztottak a gyermekeidtől, mind most, mind pedig majd akkor Isten ad olyan kapcsolatokat, amelyek megelégítik azon szükségeidet, hogy tanácsolj, segíts vagy szolgálj mások felé, hogy más emberekbe fektess be azokból az értékekből, amiket te kaptál. Ha soha nem voltak olyan szüleid, akikben megbízhattál volna, mindenhol megbízható szülőkre találsz majd a Mennyországban, mennyei Atyádra fognak mind emlékeztetni, Aki mindvégig hordozott. És akár itt is része lehetsz ilyen családi kapcsolatoknak.

Tehát egyáltalán nem igaz, hogy nem lesz családunk a Mennyben. Sőt, éppen ellenkezőleg, egyetlen hatalmas család leszünk majd ott- és soha senki nem marad ki ebből a kötelékből. Minden alkalommal, amikor találkozunk valakivel, olyan lesz, mint egy családias találkozó.

LESZ-E HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A MENNYBEN?

A Sadduceusok egy csoportja megpróbálta rászedni Jézust egy kérdéssel a Mennyországban való házasságról. Ők még csak nem is hittek a halottak feltámadásában. Nyilvánosan meg akarták szégyeníteni Őt, ezért egy olyan asszony történetével álltak elő, akinek hét férje volt és mind a hét férje meghalt. Aztán feltették ezt a kérdést: „A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony, mert mindeniké vala?” (Máté ev. 22:28).

Jézus így válaszolt: „A feltámadáskor sem nem házasodnak sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a Mennyben” (Máté ev. 22:30).

Nagyon sok a félreértés e körül a szövegrész körül. Egy nő ezt írta nekem „Küszködöm azzal a gondolattal, hogy nem lesz házasság a Mennyben. Azt hiszem nekem nagyon hiányozna.”

A Biblia nem azt tanítja, hogy nem lesz házasság a Mennyországban. Gyakorlatilag egészen világossá teszi, hogy igenis lesz házasság a Mennyben. Az Ige elmondja, hogy egyetlen házasság lesz Krisztus és az Ő menyasszonya között- így ennek mi mindannyian részesei leszünk. Pál apostol az emberek között kötött házasságot ahhoz a magasabb, különlegesebb házassághoz köti, amelyet ez tükrözni hivatott: „Az ember ezért elhagyja apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Efézus 5:31-32).

A házasságban való eggyé létel, ahogyan az itt a földön létezik csak egy emlékeztető arra, hogy Krisztus lesz a mi vőlegényünk. Amikor célhoz érünk nem lesz szükség emlékeztetésre, útjelzésre többé. Az a házasság, melynek mi is részesei leszünk, a Krisztussal kötött házasság, az a szeretetkapcsolat sokkal szebb lesz, mint a legtökéletesebb földi házasság lehet.

A földi házasság csupán árnyéka, visszhangja annak a csodálatos kapcsolatnak, amely a mennyeivel jár. Amikor ez a végső, legcsodálatosabb házasság kezdetét veszi a Bárány menyegzőjén, minden emberi házasság, melyek arra hívattak, hogy ezt bemutassák, mint szép céljukat betöltött házasságok beolvadnak ebbe az egyetlen, csodálatos házasságba, szeretet kapcsolatba, amelyet csak sejtetni tudtak a földi élet során. „A házasság célja nem az, hogy helyettesítse a Mennyországot, hanem az, hogy felkészítsen a Mennyországra.”

Itt a földön tökéletes házasság után vágyakozunk. Pont ez az, amelyben részünk lesz, tökéletes egységben Krisztussal. Eltávolodunk-e egymástól az Új Földön? Természetesen nem- sőt sokkal közelebb leszünk egymáshoz, úgy vélem. Az Isten, Aki azt mondta, nem jó az embernek egyedül lenni, az alkotója és áldást adója a kapcsolatunknak. Az élet, amelyet ezen a földön élünk számít. Amit itt teszünk életünk folyamán visszhangzik majd az örökkévalóságban. 

A házasság öröme sokkal nagyobb lesz, a mi mennyei Vőlegényünk személye és szeretete miatt. Az egész világmindenség legcsodálatosabb személyével élhetünk. Már most is Jézus az, akit a legjobban szeretünk – vele senki sem versenyezhet és nem is versengünk. Ezen a földön minél közelebb kerülünk Hozzá, annál közelebb kerülünk egymáshoz. Ez minden bizonnyal a Mennyországban is így lesz. Milyen megtiszteltetés lesz tudni, hogy Isten választott minket egymás számára ezen a földön azért, hogy belekóstolhassunk abba, milyen lesz majd Vele az élet az Új Földön.

A jó házasságban élő emberek egymás legjobb barátai. Nincs rá okunk, hogy azt higgyük, hogy nem lennének egymás legjobb barátai a Mennyben.

Jézus elmondta, hogy az emberek közötti házasság intézménye, mint olyan meg fog szűnni, mivel betölti akkorra mindazt a célt, amiért létre hivatott. Azt viszont sohasem mondta, hogy a házas emberek közötti szoros kapcsolat, barátság megszűnik. Ezen a földön élete folyamán két ember lehet üzleti partner vagy tenisz partnerek vagy kártyapartnerek. De, amikor már nem partnerek valamiben nem jelenti azt, hogy nem is barátok többé. Az a barátság, amely valamely partneri kapcsolat közben kiépül sokszor nem ér véget a partneri kapcsolat végével, hanem elkísér egy életen át. Valószínű ez igaz lesz az Új Földön is a családtagokra és barátokra nézve, akik kitartottak egymás mellett itt, ezen a földön.

Isten általában nem változtatja meg, amit eredetileg teremtett, azonban, ha mégis megteszi valami sokkal jobbra váltja azt. A mormonok úgy hiszik, hogy a házasság mindörökre szól, azonban ez ellentmond Krisztus kijelentésének.

Mi a helyzet a gyerekekkel? Mi a helyzet a rokonaimmal vagy barátaimmal való kapcsolataimmal? Minden okunk meg van arra, hogy azt gondoljuk, hogy ezek a kapcsolatok, barátságok a mennyben is folytatódnak majd. Sok új kapcsolatot is kötünk, de a régieket is folytatjuk, sőt elmélyítjük majd. Különösen is élvezni fogjuk a közösen töltött időt azokkal, akikkel itt is ápoltuk a kapcsolatainkat és együtt rácsodálkozhatunk a Mennyre, miközben azt kérdezzük „Képzelted valaha, hogy a Mennyország ennyire csodálatos lesz?”

Az a felfogás, amely szerint a családunkkal és barátainkkal való kapcsolataink megszűnnek a Mennyben, bár elterjedt, de nem biblikus. Ez tagadja a folytonosságot a jelenlegi és az eljövendő életünk között, azt sugallja, hogy az e földi kapcsolatainknak nincs hatása az örökkévaló életünkre nézve. Ez teljességgel ellentmond annak, amit Pál mond a thesszalónikabelieknek bátorítva őket, hogy tekintsenek előre, hogy együtt örülnek majd szeretteikkel a Mennyben.

LESZ-E OTT SZEXUALITÁS?

Ahogyan azt az előzőkben is láthattuk, megmarad a különböző nemiségünk a feltámadott testben. Férfiak és nők leszünk. De lesz-e szexualitás a szexuális együttlét értelmében? Ha létezne az emberek között házasság az Új Földön, ugyanúgy, ahogyan itt, akkor azt várhatnánk, hogy a szexuális együttlétet is magába foglalja. A szexualitás a bűneset előtt is létezett, nem a bűnnek és az emberiség bukásának a terméke, Isten tökéletes tervéhez tartozott. Mivel helyreáll minden, amit Isten eredetileg tervezett és teremtett, talán azt várhatnánk, hogy a szexuális kapcsolat is ennek része legyen. Mindaz, amit erről az életről tudunk és az eljövendőről arra utal, hogy a házasság és a szexuális kapcsolat összetartozik.

Mégis, az Igében Krisztus világosan kijelenti, hogy az emberek között nem lesz házastársi kapcsolat, nem a köztes mennyországról beszél, hanem a feltámadás utáni Mennyországról. Kiemelte, hogy nem lesz házastársi kapcsolat a feltámadott emberek között a feltámadott földön.

Mivel a szexuális kapcsolat, mint olyan csak a házasság számára, a házasság keretén belülre volt tervezve, ez és a házasság logikusan egymáshoz kötött. Mivel elmondja az Ige, hogy nem lesz az emberek között házasság, és mivel a szexualitás a házasságon belülre volt tervezve, ezért kijelenthetjük, hogy ott nem tartanak fenn szexuális kapcsolatot.

Úgy néz ki ez egy kivétel a kontinuitás alapelve alól. Mégis létezik egy más féle folytonosság az e földi házasság és Krisztusnak a gyülekezettel való házassága között, és ez a belsőséges kapcsolat sokkal magasabb és szebb lesz annál, amit megérthetnénk. Akkor is, ha ott nem lesz szexuális kapcsolat, Isten valami sokkal jobbat fog adni helyette. Így házasságon belül a szexualitás is egy sokkal mélyebb szebb kapcsolat előképe.

Nyilván el kell utasítanunk azokat a krisztoplatonikus eszméket, melyek szerint a szexualitás és házasság, amelyet Isten igen jónak nyilvánított nem lennének méltóak a mennyországra. Nem úgy kell tekintenünk a szexualitást és házasságot, mint rossz dolgokat, amelyeket jó dolgok váltanak fel, hanem úgy, mint jó dolgokat, amelyek valamiképpen még sokkal jobbá, mássá változnak majd.

Ha nem lesz szexuális kapcsolat a Mennyországban, akkor nem lesznek a vágyakozásból adódó frusztrációk sem, tehát ez arra enged következtetni, hogy egyáltalán nem fogunk a szexuális együttlét után vágyakozni. Ez nem azért lesz mert egyáltalán nem lesznek fizikai vágyaink, fogunk étel és víz után vágyakozni. Amire mindig is vágyakozni fogunk az a belsőséges lelki kapcsolat, amely a szexualitás legjobb része ezen a földön. Így megérthetjük, hogy ez is egy belsőséges kapcsolat előképe. A Mennyországban Krisztus mennyasszonyaként olyan egységben, összhangban élhetünk Krisztussal, aminek a házasság és a házasságon belüli szexuális kapcsolat csupán előképe volt.

Lesz-e nemiség, lesznek-e nemi szerveink? Mivel a férfiak férfiak lesznek a nők pedig nők, nyilván lesznek, akkor is, ha nem élnek szexuális életet. Jézus tökéletesen férfi volt, egyedül álló és önmegtartóztató. Azok, akik ezen a földön cölibátust vállalnak, attól még egész emberek.

Ha úgy tudnám, hogy soha többé nem ismerhetném fel azt a személyt, akivel itt harminckilenc évet töltöttem, lehet nem vágyakoznék úgy a Mennyország után. Azt mondani, hogy Krisztussal leszünk és ez tökéletesen elégséges lesz, olyan lenne, mintha kijelentenénk, hogy nem lesznek társadalmi szükségleteink, kötelékeink, amelyek oly sokat jelentenek itt a számunkra… Odaát az élet nem jelenthet valami gyengébbet attól, amilyennek itt ismertük, sokkal inkább valami többet, jobbat, kapcsolatokban is gazdagabbat, mint amilyennek itt ismertük az életet a legjobb napokban. - W. GRAHAM SCROGGIE

Az Új Föld olyan emberekkel lesz tele, akik ezen a földön fogantak, és örök belsőséges kapcsolatban leszünk Krisztussal, a mi Vőlegényünkkel. Itt is láthatjuk, hogy a szexuális kapcsolatok fizikális célja ezen a földön véget ér, beteljesül. Viszont részei leszünk annak a mély és bensőséges lelki kapcsolatnak, amelyet a szexuális kapcsolat a házasságban jelképezett. Semmi sem lesz, amit hiányolni fogunk.

Egy egyedülálló nő egyszer azt mondta, hogy úgy érezné, nagy veszteség érné, ha úgy menne a Mennybe, hogy nem él át egy nagy szerelmet. De az a szeretet, amelyet Krisztusban találunk felülmúl minden földi szerelmet. Nincsenek tökéletes románcok, és sok végződik csalódással itt. Krisztus szeretete viszont soha nem fog csalódást okozni nekünk.

Valaki egyszer azt kérdezte, hogy mi fogja kitölteni akkor a mennyben a házasság intimitásában maradt űrt. Nem lesz semmi féle űr. Sokkal mélyebb közösségben élünk Krisztussal, mint a földi életünkben a legjobb házasságban gondoltuk volna.

Egy férfi, akinek a felesége rákban betegedett meg ezt írta nekem „Nem tudunk szexuálisan együtt élni, de a közöttünk levő társi kötelék erősebb, mint valaha. A mi kapcsolatunk a szexualitás fölé emelkedett.” Feltételezhetően ez igaz lesz a mennybéli kapcsolatainkra nézve is.

Válaszul mindazok számára, akik úgy vélik, csalódottak, ha arra gondolnak, hogy a mennyben nem lesz szexuális kapcsolat, C. S. Lewis ezt írta:

Úgy gondolom, a jelenlegi kilátásaink olyanok, mint amikor egy kisfiú, akinek elmondták, hogy a szexuális együttlét a legnagyobb testi élvezet, rögtön megkérdezné, hogy ettél e csokoládét is már vagy nem? Ha azt a választ kapná, hogy nem, akkor azt gondolná, hogy a csokoládé hiánya a legfőbb jellemzője a szexuális kapcsolatnak. Hiába próbálnád magyarázni neki, hogy a szerelmesek testi megnyilvánulásaik során azért nem a csokoládéval törődnek, mert valami sokkal jobbra gondolhatnak. A fiú csak a csokoládét ismeri, nem ismeri azt a pozitív dolgot, amely a csokoládét kiszorítja. Mi is hasonló helyzetben vagyunk. Mi ismerjük a szexuális életet, de csupán villanásokat ismerhetünk abból, ami a mennyben majd nem hagy helyet a szexualitás számára.

TALÁLKOZUNK-E ÚJRA AZOKKAL A GYERMEKEKKEL, CSECSEMŐKKEL, AKIK MEGHALTAK?

Minden hívő szerettünkkel újra találkozunk a mennyben. De, mi a helyzet a csecsemőkkel, kicsi gyermekekkel, vagy azokkal, akik mentálisan sérültek, vagy túl korán haltak meg ahhoz, hogy hihessenek Krisztusban?

Ádámban az egész emberiség vétkezett (Róma 5:12). Bűnben fogantattunk (Zsoltárok 51:5). Így a gyermekek is csak úgy, mint az értelmi fogyatékkal élők bűnös természet részesei és Istentől elválasztva élnek. Ha Isten úgy akarta volna, hogy bizonyos mennyiségű bűnt még elnéz, de nem többet, akkor azok a gyerekek, akik nagyon korán meghaltak nem érhették volna el ezt a határt, így készek lennének a mennyországra. Azonban a Szentírás azt tanítja, hogy bármennyi bűn elválaszt Istentől (Jakab 2:10). Azt mondani, hogy „hát természetesen a gyerekek meg vannak mentve” nem elégséges, mivel adott a bűnös természet.

A gyermekek megváltásának egyik tana szerint, a gyermekek fogantatásuk pillanatában megváltottak, és amíg el nem érnek egy bizonyos kort megváltottak is lesznek, azonban egy bizonyos kor után elveszettek lesznek. A Szentírás azt mondja, hogy bűnben fogantattunk és elveszettek vagyunk, mindaddig míg el nem fogadjuk a megváltást.

Az Ige nem ad támpontot a számonkérhetőség korát illetően, és nem tanít a gyermekek morális tisztaságáról sem. Charles Spurgeon ezt mondta: „Vannak, akik meggyökereznek abban a gondolatban, hogy a csecsemők öröktől fogva ártatlanok, bűntelenek. Mi nem tehetünk ilyet. Úgy hisszük, hogy a csecsemő is elbukott az első Ádámban, mert Ádámban mindannyian elvesztünk… Ha a csecsemők megtartatnak az nem valamiféle velük született bűntelenség miatt van. Ugyanúgy mennek a mennyországba, mint mi, Krisztus nevéért fogadják be őket.”

Minden személy megmentése, egyedül Krisztus munkája által lehetséges (1.Timótheus 2:5). Anélkül, hogy egy személy újjászületne, nem léphet be Isten országába. Hogyan tud egy gyermek újjászületni, ha nem választja tudatosan Krisztust?

A Szentírás megnyitja az ajtót, hogy választ találjunk erre a kérdésre az által, hogy tanít arról, hogy Isten különös képen szereti a gyerekeket. Krisztus azt mondta, hogy olyanok kell legyünk, mint a gyerekek, hogy bemehessünk Isten országába, és kifejezte szeretetét abban is, hogy magához vonta a gyerekeket, amikor a tanítványai el akarták küldeni őket (Máté ev. 19:13:14). Ezt mondta: „Engedjétek hozzám jönni a kis gyermekeket és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Istennek országa.” (Lukács ev. 18:16). Krisztus a hit példájaként említette a gyerekeket (Máte ev. 18:2-4). Az Ezékiel 16:21-ben Isten kifejezi haragját a megölt gyermekek miatt és úgy beszél róluk, mint az „én gyermekeim”.

Jézus azt mondja, hogy a gyermekek mellé rendelt angyalok „mindenkor látják az én Atyám arcát, aki a mennyekben van” (Máté ev. 18:10). Világos tehát számunkra, hogy ez egy igen különleges bánásmód, amely azt sugallja, hogy más dolgokban is érvényesülhet különleges bánásmód, abban is, hogy meg legyenek váltva, anélkül, hogy megvallhatnák a bűneiket és bocsánatot kérhessenek. Az ilyen igerészekre alapozva, Isten az Ő kegyelmessége és a gyermekek iránti különleges szeretete folytán elfedezheti bűneiket, Krisztus vére alá vonva őket.

A 8. Zsoltár 3. versében Dávid ezt mondja: „Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.” (Jézus is idézi a Máté 21:16-ban). A csecsemők bele foglalása fontos, mivel ők nem elég tudatosak még ahhoz, hogy dicséretet adjanak, ennek tehát valami ösztönszerűnek kellene lennie. Tehát, mindazonáltal, hogy a gyermekek bűnösök, akiknek megváltásra van szükségük, Isten befedezheti őket Krisztus vérével, hogy amikor meghalnak a Mennybe kerülhessenek.

Egy érdekes igerész elmondja, hogy Keresztelő János megtelt Szentlélekkel az anyja méhében (Lukács ev. 1:15). Ez arról beszél, hogy Isten véghezvitt egy különleges megszentelő munkát Jánosban még akkor is, ha túl fiatal volt ahhoz, hogy bűnvallást tartson vagy tudatosan Istenhez kiáltson. Ha Isten ezt megtette Jánossal, nem tehetné meg más gyerekekkel is? Hasonlóan, Dávid azt mondja, Isten volt az Ő Istene, még az anyja méhében is (Zsoltárok 22:10). Isten azt mondta Jeremiásnak, hogy már akkor ismerte őt mielőtt megfogant volna az anyja méhében (Jeremiás 1:5).

Az egyik leggyakoribb bibliai érv a csecsemők megváltatása mellett Dávid kijelentse a csecsemő gyermekéről, aki meghalt: „Én megyek majd ő hozzá, de ő nem tér vissza hozzám” (2.Sámuel 12:23). Lehetséges, hogy Dávid akár arra utal, hogy a sírba száll majd (a halálban csatlakozva a fiához, de nem feltétlenül a mennyországban), vagy, hogy ő is meghal, és viszontlátja gyermekét a mennyben. Dávid mélységes fájdalmában azzal vigasztalta itt magát, hogy egy napon találkozni fog gyermekével a mennyben.

Valószínű sokan találkoznak majd azokkal a gyermekeikkel, akiket elvetettek, vagy akik spontán vetélések következtében haltak meg (még olyan vetélésről is lehet szó, amelynek az édesanya nem is volt tudatában). Sok szülő fog találkozni a gyermekével, akik korán haltak meg. Talán ezek a gyerekek megfogják majd a kezünket és körbe vezetnek a köztes mennyországban. Aztán egy napon, a végső feltámadás után örökre élvezni fogjuk egymás társaságát az új földön – és együtt tapasztaljuk meg annak csodáit.

Ha a gyerekek a mennybe mennek, amikor meghalnak, miért nem mondja ezt meg Isten egyenesen? Talán azért, mert Ő már tudja milyen kificamodott módon lennénk képesek ezt értelmezni. Elvenné belőlünk annak a sürgető érzését, hogy a gyermekeink mihamarabb megismerjék Krisztust. Talán, akkor kevésbé aggódnánk azokért, akik szegénységben élnek és nem igyekeznénk elvinni az evangéliumot a gyermekek közé világszerte. Azt kell tennünk, amire Isten elhívott bennünket, amely magába foglalja, hogy védjük, megmentsük, tápláljuk, evangéliumot hirdessünk és tanítványságra tanítsunk gyermekeket.

A mennyben ők is és mi is egyaránt hálásak leszünk mindazokért a dolgokért, amelyeket értük tehettünk.

KIK LESZNEK A BARÁTAINK A MENNYBEN?

Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás – a történelem két legbefolyásosabb teológusok közé tartozó alakja- úgy képzelték el, hogy a mennyben kizárólag Istenre fogunk figyelni és az emberek között fenntartott kapcsolatok minimálisra csökkennek, vagy teljességgel jelentéktelenek lesznek.

Ezek a nagy teológusok a krisztoplatonizmus miatt meginogtak. Javarészt úgy tűnik, nem sejtették, hogy a Mennyország az Új Földön lesz, ahol az emberek szociális közegben élnek és dolgoznak majd, Istent dicsőítve, mint egy nagy család, mély kapcsolatban egymással.

Élete végén Szent Ágoston mégis jelentősen megváltoztatta a Mennyországról alkotott képét. Ezt mondta: „Nem veszítettük el azokat a szeretteinket, akik távoztak ebből az életből, sokkal inkább csak magunk előtt tudhatjuk őket, mint akik előre mentek, hogy amikor mi is oda jutunk majd még drágábbak legyenek számunkra, mint eddig voltak, mert úgy fogjuk ismerni őket, ahogyan itt nem ismertük, és ahol az elválás félelme nélkül szerethetjük majd őket.” Azt is mondta: „Mindannyian, akik élvezzük Isten társaságát, egymásnak is örvendünk Ő benne”.

Van egy közeli barátod, aki mély benyomást tett rád? Gondolod, hogy csak véletlen egybeesés, hogy szobatársak vagy szomszédok voltatok? Vagy talán véletlen volt az, hogy a padod az övé mellett volt, vagy, hogy harmadikos korodban édesapádat áthelyezték és ezzel nem lett többé a szomszédod? Isten összehangolja az életünk. „Az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakjon az egész föld színén, meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait.” (Ap.csel. 17:26).

Mivel Isten meghatározta az idejét és a konkrét helyét annak, ahol élni fogsz, nem véletlen, hogy milyen szomszédságban nőttél fel, hogy ki élt melletted, hogy ki ment veled iskolába, ki volt része a gyülekezeted ifi csoportjának, ki volt ott a számodra, hogy segítsen és imádkozzon veled. A kapcsolatainkat is Isten rendelte, és minden okunk megvan arra, hogy azt higgyük ezek folytatódni fognak majd a Mennyben.

Isten terve nem áll meg az Új Földnél, hanem folytatódik. Isten nem változtatja meg a céljait, hanem kiterjeszti és beteljesíti azokat. Azok a barátságok, amelyek a Földön kezdődtek folytatódni fognak a Mennyben, sokkal gazdagabbak lesznek, mint bármikor.

Lesznek közelebbi barátaink is? Szent Ágoston ezt mondta: „Isten városában nem lesznek különleges barátságok… Minden különleges kötődés feloldódik egy mindent átfogó és megkülönböztetés nélküli szeretetközösségben… A mennyei szeretet univerzalizmusa nem enged meg exkluzivitást, szorosabb baráti kötelékeket.”

Lássuk hogyan viszonyul a Szentírás ehhez a nézőponthoz.

Csupán az, hogy bűn nélküliek leszünk nem jelenti azt, hogy nem fogunk egyes emberekhez jobban vonzódni, mint másokhoz. Jézus közelebb állt Jánoshoz, mint bármelyik más tanítványához. Jézus közelebb állt Jakabhoz, Péterhez és Jánoshoz, mint a többi tanítványhoz a tizenkettő közül, és közelebb állt a tizenkettőhöz, mint a hetvenhez, és közelebb állt a hetvenhez, mint a többi követőjéhez. Közelebb állt Lázárhoz és Mártához és még közelebb testvérükhöz, Máriához. Olyan közel állt édesanyjához, hogy míg a kereszten volt Jánosra bízta, hogy viseljen rá gondot. Mivel Krisztus is állt közelebbi kapcsolatban egyes emberekkel, mint másokkal nyilván nem lehet ebben kivetnivaló.

A mennyben nem lesznek kis zárt csoportok, exkluzivitás, arrogancia, megvetés vagy féltékenység. Amikor a barátok örvendenek egymás társaságának Isten tervét tükrözik. Ha az Új Jeruzsálem utcáin látnád sétálni Ádámot és Évát, amint az élet fáját nézik, talán felrónád nekik a különleges barátságukat?

Talán csalódott vagy, mert sohasem voltak olyan barátaid, amilyenekre vágytál. A mennyben sokkal közelebbi kapcsolatban leszel olyan emberekkel, akiket már most is ismersz, de az is megtörténhet, hogy még soha nem találkoztál azokkal, akik a legjobb, legközelebbi barátaid lesznek. Épp úgy, ahogyan valaki lehet ötven éves lesz mire találkozik a legjobb barátjával, élhetsz majd az Új Földön sok személy társaságát és barátságát élvezheted mielőtt találkozol azzal, aki a legjobb barátod lesz. Lehet az lesz majd a legjobb barátod, aki melletted ül majd az első nagy vacsorán. Bárhogy is lesz, a mindenható Isten, Aki összehangolja a barátságokat foglalkozni fog az ülésrenddel is.

Az Új Földön tehát tapasztalni fogjuk a családias légkör örömét régi kapcsolatainkban és a felfedezés örömét az újonnan kötött kapcsolatokban, ismeretségekben. Ahogyan egymást is egyre jobban megismerjük, Istent is egyre jobban megismerjük. Ahogyan egymásnak is örvendünk majd, úgy találunk örömet Ő benne és örvendezünk Neki. Semmilyen emberi kapcsolat nem fogja háttérbe szorítani az Istennel való kapcsolatunkat. Minden arra szolgál majd, hogy ebben előre jussunk.

* A sorozat Randy Alcorn - Heaven (Mennyország) című könyve alapján készült igehirdetések gyűjteménye

Fordította: Kelemen Krisztina