Szeretettel ajánljuk a következő internet-keresztyén rádiót! Az egyik legjobb!! :)
Szeretettel ajánljuk a következő internet-keresztyén rádiót! Az egyik legjobb!! :)
A rész utolsó 6 igeverse az övéiért, a gyülekezetért elmondott imádságot tartalmazza. A váltás a 20.v.-ben történik, amikor azt kéri – „De nemcsak ő érettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd én bennem.” Ez már magába foglalja az egész igaz gyülekezetet, minden időben. Nézzük tehát meg, mit tartalmaz a gyülekezetért elmondott imája!
Jézus Krisztus, az ő főpapi imájának első részében saját magáért imádkozik. Most ebben az igeszakaszban ahol az Úr Jézus az ő tanítványaiért imádkozik, kilenc témát említ meg az Úr:
A tanítványok iskolája. 6.v. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Ez azt jelenti, hogy az Úr Jézus tanította a tanítványokat. Igaz, néha nehezen tanultak, de az Úr Jézus a legjobb tanító volt, aki a földön járt, és megjelentette a tanítványoknak mindazokat a titkokat, amiket tudniuk kellett. Az igazságot egyszerűen, érthetően hirdette nekik. Minden tanító erre kell törekedjen. És mit jelentetett meg az Úr Jézus a tanítványoknak? – A TE nevedet! Ez azt jelenti, mindent, amit tudni kellett Istenről. Az ördög nagyon nem szereti, amikor az ember Istenről tanul. Ezért igyekszik kivenni Istent az iskolákból, óvodákból, és már sok helyen el is érte ezt. Kik voltak a diákok, a tanulók: akiket nekem adtál. A tanítványok! Lelki igazságokat csak lelki embereknek lehet tanítani. Ezért, ha meg akarjuk érteni a Biblia világosságát, tanítását, ahhoz először meg kell térni, Krisztus tanítványává kell válni. Isten Lelke elvezet majd minden igazságra.
Egy gyülekezet elöljárósága épp tanácskozást tartott arról, hogy milyen szép nagy összeg gyűlt össze abból a közös adakozásból, amit annak az evangélistának a megsegítésére tartottak, aki egy hétig közöttük szolgált. Az egyik bizottsági tag szóvátette azt, ami véleményként ott lappangott mindegyik szívében: "Ez nevetséges. Nézzétek ezt a nagy összeget, amit mi most ennek az embernek oda adunk, pedig csak egyetlen kisfiú tért meg egész héten. Mekkora pénzkidobás!"
Miután ez a megjegyzés elhangzott, az egyik bizottsági tag felállott és ezt mondta: "Testvérek, ha úgy gondoljátok, hogy ez túl sok, én személyesen visszafizetem mindenkinek az adományát. Mert az a kisfiú, aki megtért, az én fiam!"
Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvet lehetne úgy is nevezni, hogy a Szentlélek cselekedetei. Ugyanis itt a Szentlélek cselekedett az apostolokon keresztül. Az első részben arról olvasunk, hogy mi történik Pünkösd előtt, a második rész pedig leírja a Szentlélek kitöltekezésének a történetét. Az első részben az Úr Jézus megígéri a Szentlelket, és ami ezután jön, az mind úgy történt pontosan, ahogyan azt az Úr Jézus megígérte.
A Cselekedetek könyvében is van egy nagy parancsolat, a tanítványoknak vinni kellett az evangélium üzenetét az egész világra. De nem mehettek saját erejükkel. Ha saját erejükre lettek volna hagyatkozva, semmi sem történt volna. Pünkösdkor senki sem hitt volna, ha a Szentlélek nem áldotta volna meg Péter prédikációját. Az emberek kinevették volna!
János Evangéliumának 17. része az Úr Jézus főpapi imáját tartalmazza. Ez az Úr Jézus leghosszabb imádsága, amit a Szentírás megörökít. De, ami sokkal fontosabb, az Úr Jézus szolgálatának egyik végső gyöngyszeme ez az ima. Az Úr Jézus összes imájának ez a koronája. Egy olyan igeszakasz, ami előtt érdemes lehúzzuk mi is a sarut a lábainkról, mert szent az, amit meg akarunk közelíteni. János evangéliumának ez a 17. része az egyik legkülönlegesebb és legcsodálatosabb része az egész Bibliának. Egyedülálló üzenetet tartalmaz, nincs még egy ilyen az egész Szentírásban. Egy olyannak az imádságát tartalmazza, aki úgy beszélt, mint ahogy soha ember nem beszélt, és úgy imádkozott, mint ahogy még soha ember nem imádkozott. A legbölcsebb hívő ember is vallomást kell tegyen itt, hogy olyan mélységes dolgokat tartalmaz, amit fel sem tudunk fogni emberi észjárással. Philipp Melancthon az egyik nagy német reformátor mondta az 1500-as évek táján: nem hangzott el soha sem a mennyben, sem a földön még egy olyan dicsőséges, szent, gazdag és komoly imádság, mint ez. Egy olyan imádság, igeszakasz, amit félelemmel és reszketéssel közelít meg minden igehirdető, nehogy azzal, amit mondani akarunk, csak romboljuk az értékét. John Knox a híres skót reformátor minden nap a feleségét kérte, hogy olvassa fel neki ezt a részt, és a halálos ágyán is ezzel az imádsággal távozott az örök hazába.
Timóteusnak, mint Isten szolgájának, pásztorolnia kellett az Efézusi gyülekezetet. Erre hívta el Isten. De eközben, ügyelnie kellett és gondot kellett viseljen saját magára is, ahogy Pál meghagyja neki a 4:16-ban „viselj gondot magadról!” Itt az Igében rátér arra Pál, hogy miként viseljen gondot magáról Timóteus. Egy erőteljes bevezetéssel kezdi, ami kifejezi az ellentétet Timóteus és a hamis tanítók között. Azok ellen ír Pál, akiket megemésztetté és megmérgezett a pénz szerelme. Azok a világ emberei voltak, de Timóteus Isten embere volt. Ezért kezdi így: DE TE, ISTENNEK EMBERE!
„Ezért el akartunk menni hozzátok, én Pál nem is egyszer, de megakadályozott minket a Sátán.”
1Thesszalónika 2:18 (1-20)
Az 1Mózes 15-ben, amikor Ábrahám áldozatot mutatott be Istennek, sasok és varjak csaptak le az áldozatra, ezért Ábrahámnak ott kellett állnia az áldozat mellett harcolva ezekkel a tisztátalan madarakkal. Így van ez veled is. Amikor Krisztusnak adod a szívedet és életedet, a Sátán is ott terem, hogy megakadályozzon. A harcvonal minden részében, előtted, mögötted, hajnalban vagy alkonyatkor, délben vagy akár éjfélkor, mindig ott találod az ellenséged, mint egy ordító oroszlánt (1Péter 5:7), prédát keresve, ellenszegülve mindennek, ami jó, ami igaz, mindennek, ami krisztusi, ami Istennek kedves.
„Tiszteld apádat és anyádat’: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik”
Efézus 6:1-9
Amikor vendégszolgálattevő voltam Jacksonville-ben, Floridában, a lelkipásztor elvitt egy híres étterembe a Keleti sétányon. Ahogyan beléptünk az előcsarnokba, a kasszás pult mögött egy csinos nő nagy portréja volt a falon. A pásztor ezt mondta: „Amikor helyet foglalunk, emlékeztess rá, hogy elmondjam annak az asszonynak a történetét.” Miután leültünk az asztalnál elmondta ezt a történetet.
Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.
Példabeszédek (28:13)(1-28)
Egy Istentől megáldott gazdag embernek volt egy szegény, kőműves testvére. A gazdag azt mondta a testvérének: “akarom, hogy egy pazar házat építs nekem – ami tágas, nagy és pompás.” A szegény testvér fellelkesült, és nekiállt a ház építéséhez. Így szólt magában: “Milyen jó alkalom ez nekem a pénz-szerzésre”. Így az alaptól megvonta a belejáró anyagot, és olcsóbb anyagokat használt, s a megspórolt pénzt félretette magának.