József ószövetségi történetében, testvérei irigységből eladták őt, és Egyiptomba került. Később ezeknek a testvéreknek el kellett menniük hozzá, Egyiptomba, hogy eledelt vásároljanak. Amikor nagyon keményen bánt velük az ország vezetője, akiről nem tudták, hogy József az, lelkiismeretük vádolta őket és bevallották, hogy vétkesek testvérük miatt, akit eladtak. Ahogy saját lelkiismeretükkel így harcoltak, megszólalt a legidősebb testvér, Ruben, és ezt mondta „avagy nem mondtam-e nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen!” Ha tudatosan vétkezünk, miután előre figyelmeztetnek bennünket, lelkiismeretünk sokkal nagyobb erővel tud vádolni és gyötörni. Mi, akik tudjuk, hogy mivel tartozunk gyermekeinknek, sokkal inkább vétkesek leszünk, mint mások, ha vétkezünk gyermekeink lelke ellen.

Mennyire nélkülözhetetlenül szükséges a Szentlélek jelenléte és ereje! Lehetetlen Isten dicsőségét munkálnunk, vagy áldásul szolgálnunk az emberi lelkeknek, ha a Szentlélek nincs bennünk, és velünk. Akik azon az emlékezetes pünkösd-napon egy akarattal együtt voltak, mind az imádság és hit kiváló emberei voltak. De még ezek az értékes ajándékok is csak akkor érhetők el és fejthetők ki, ha a mennyei Tűz gyújtja őket lángra. Az ott levők mind a tapasztalat emberei voltak. Sokan közülük az Ige prédikátorai és csodatevők voltak. De Isten Lelke nélkül még a tapasztalt keresztyének is olyan gyengék, mint a víz. Ott voltak köztük az apostolok és a hetven evangélista. De még ezek a kiválasztott és nagytiszteletű szentek sem tudnak semmit sem tenni a Szentlélek Isten lehelete nélkül. Ha ez így volt velük, sokkal inkább így van ez a mi esetünkben. Az ajándékok és tisztségek csak olyanok, mint a zengő érc és pengő cimbalom, hacsak nem kíséri őket Isten Lelkének megelevenítő hatása!

Ésaiás 55:8-13 – Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem (55:11).

Az égből jött eső virágokat bont, búzamezőt, gyönyörű réteket, legelőket és gyümölcsösöket táplál, olyan gazdagon, ahogyan csak Isten képes azt megtenni. Tehát Isten Szava megöntözi a lelkünket, áldást és gyümölcsöket ad nekünk. A Szentírás hozta változás az emberi lét és sors terén páratlanul dicsőséges.

Isten Szava képes emberi életeket megváltoztatni.

Az Úr Jézus a mennybe ment! Az olajfák hegyéről, ahol nem sokkal azelőtt vért izzadva szenvedett és gyötrődött, dicsőségesen felemeltetett. Lassan, ahogy emelkedett, áldását adta a tanítványokra. A tanítványok és mi is sok okot találhattunk volna arra, hogy ne távozzon el közülünk. Ha tőlünk függött volna, nem engedtük volna el soha magunk mellől. Arra kértük volna mind: maradj velünk, mert immár alkonyul. Mi mindent elvégezhetett volna itt a Földön! Test és vér így gondolkodott volna, de ezeket a gondolatokat az Úr elveti, azzal a kijelentésével, hogy “Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló.” Mondhatta volna, hogy a szentek, angyalok a mennyben várják őt, igyekeznie kell. Mondhatta volna, hogy olyan hosszadalmas, körülményes munkásság után már ideje hogy felemeltessen és megkapja jutalmát, vagy mondhatta volna, hogy az Atya, akivel örök időktől fogva a legszorosabb kapcsolatban van, vár rá, ezért el kell menjen, de látván a tanítványok félelmét, ő ezt mondja: jobb nektek!! Lehet, hogy nem értitek, de minden, bennem hívő számára jobb, hogy én elmenjek és elküldjem nektek a vigasztalót. Ahelyett, hogy a tanítványokkal szomorkodnánk, hogy a mi Urunk elvétetik, inkább tanuljuk meg az igéből, mit is jelent ez a számunkra.

„Hadd beszéljek világosan erről a felmerülő kérdésről. Ha azt mondta volna a kormány, hogy ne gyűljünk össze, mert a keresztyénség törvényellenes, ha azt mondta volna a kormány, hogy ne találkozzunk, mert akkor megbüntetnek, megbírságolnak a vallásunk és vallási meggyőződéseink miatt, akkor valóban nem lenne más választásunk csak az, hogy bárhogyan és bármi áron találkozzunk. Ezzel el is érkeztünk az Ap.csel. 5. fejezetéhez, ahol Izrael vezetői azt mondták az apostoloknak „Ne tanítsatok”. Péter válasza nagyon egyszerű volt: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek” (Apcsel. 5:29), aztán kiment és ismét tanított.

Oh, milyen végtelen munkát ró sokak félelme a hitükre, hogy megoldjanak és megmagyarázzanak minden félelmet. A leggyakoribb kifogások közül tárgyalunk itt ötöt.

Ki értheti meg az ő hibáit? „Titkos bűnök miatt ne büntess meg!” Zsolt. 19:13.

Hiszek a gyülekezet látogatásának fontosságában, de ha az Úrral és másokkal való kapcsolatod sérülést szenved, akkor otthon kell maradnod, és le kell borulnod Isten előtt...

Zsidók 12:1 “Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”; Jakab 5:10 “Vegyetek példát testvéreim a szenvedésben és türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak.”

„Ezért, akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.” 1 János 3:3

Egyik nap két kislány beszélget az iskolában, s az egyik mondja a másiknak: ”Hallom, az iskola vezetősége a héten ellenőrzést tart az iskolában.”

A másik kislány asztala rendetlen, piszkos volt, ezért ő azt mondta: „Holnap majd rendet teszek”.

A másik kislány kérdezte: „De mi van, ha ma jönnek?”

A válasz: „Tudod mit, jobb, ha ma teszek rendet – és megőrzöm a rendet és a tisztaságot!”