Ez a történet két helyen van megörökítve. Itt, a Márk evangéliumában, és a Máté evangéliuma 21. részében. Márk egy kicsit részletesebben feljegyzi a történteket. Ez az egyedüli olyan csoda, amelyiknél az Úr Jézus ítéletet gyakorolt. Az összes többi csodában, amit véghezvitt, irgalmát és szeretetét mutatta meg. Senki nem sérült meg ebben a történetben, egy elszáradt fügefával mutat be egy nagy igazságot. Egy embernek sem okozott fájdalmat, senki nem érezte haragját, és mégis, ilyen egyszerűen, egy erőteljes igazságot hozott napvilágra. Annyit mondott a fának: „gyümölcs terajtad ezután soha örökké ne teremjen!” (14.v.)
Több részre lehet osztani ezt a történetet: a csodát megelőző eseményekre, a fügefa állapotára, az ítéletre, amit az Úr kimond erre a fügefára. Majd ott van a tanítványok csodálkozása, végül az Úr Jézus prédikációja a tanítványok számára. Ebben a részben megnézzük a csodát megelőző eseményeket és magát a fügefát, hogy milyen embereket példáz ez a fa.