"Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk."

Zsidók 10:24

Az iskola rendszerünk egy fontos terület ahol a keresztények Krisztus világosságát képviselhetik. Egy olyan generációt figyelhetünk meg akiknek nincsenek standardjai arra nézve, hogy mi a jó és mi a rossz – minden relatív. Az iskoláinkban a gyerekeket arra tanítják, hogy állatoktól származnak. Meglepő az, hogy némelyek állatokként kezdenek viselkedni? Mit tehetünk mi? Vissza kell „szeressük” magunkat!

• Vegyél részt a szülő-pedagógus együttműködésben
• Bátorítsd a tanárokat és ad tudtukra, hogy imádkozunk értük
• Menj el az iskola gyűléseire, a szülői értekezletekre, hogy ismerd meg a szabályokat és a tantervet
• Imádkozz naponta a tanárokért és adminisztrátorokért
• Önkénteskedj a korrepetálásban!

Tudd meg, hogy melyik tanárok örülnének a személyes mentorálásnak pár diákjuk esetén.

TELJESÜLNI FOGNAK AZ ÁLMAINK ÉS ELVESZTEGETETT ALKALMAK VISSZATÉRNEK-E AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBAN?

Sok ember azt hiszi ez az élet az egyetlen. Hogy milyen életfilozófiát von ez magával? – „Csak egyszer élsz ezen a földön, szóval szerezz meg mindent, amit tudsz.”

Ha Isten gyermeke vagy, akkor nem csak egyszer élsz a Földön. Nem csak egy földi életed van. Lesz majd egy másik is, összehasonlíthatatlanul jobb és örökké tartó. Akkor az Új Föld lakosa leszel. Akkor majd hőn imádott Isteneddel lehetsz, és szerető szívű emberek között halhatatlanul, egy halhatatlan földön. Azok, akik a pokolba jutnak azok csak egyszer élnek ezen a földön.

Úgy használjuk azt a szót, hogy örök élet, hogy bele sem gondolunk, mit jelent igazából. Az élet a földi lét formája, amelyben mi dolgozunk, pihenünk, játszunk, és kapcsolatban vagyunk egymással, aminek folytán gazdagítjuk a kulturális és társadalmi életet. Igen, mi valamiképpen újra definiáltuk az örök életet, mégpedig úgy, hogy egy Föld nélküli létet jelentsen, azoktól a jellemzőktől mentesen, amelyek szerint itt az életet ismerjük. Az örök élet boldog élet lesz egy örökkévalóságon át, a Földi élet legszebb pillanataihoz hasonló, olyan lesz, amilyennek Isten eredetileg tervezte az életet a Földön. Mivel a Mennyben az élet legjobb, legkitűnőbb formáját fogjuk megtapasztalni, sokkal találóbb lenne a jelenlegi életünkre azt mondani, hogy csupán egy előélet, hiszen a java még hátra van.

"Az Istennek pedig legyen hála az Ő kimondhatatlan ajándékáért." 

2 Kor 9:15 

Tudjátok, a “kimondhatatlan” szó fordítása nagyon érdekes.  Vannak olyan görög öszerakosgatott szavak, amelyek néha olyanok, mint egy egész sereg, mint egy teljes csapat, ami valójában ugyanazt a dolgot írják le; és ez most egy közülük. Az 1 Péter 1:8-ban Péter ír a mi Urunkról, “Akit, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek.” Van még egy görög szó, ami ebbe a sorba beépült, aneklaletos, “kimondhatatlan.” “Jézus Krisztusban mi kimondhatatlan, aneklaletos, és dicsőült örömmel örvendezünk.”

Hasonló szót találunk, amikor Pál felemeli ezt a magasztaló éneket és dicsőíti Jézust az elhívásának az utolsó fejezetében, a  rómaiakhoz írt levél tizenegyedik fejezetében: “Oh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlan,” anexeraunetos, ”mely igen kikutathatatlan az ő ítéletei, és kimondhatatlanok az ő útjai!” (Róma 11:33). Most is ugyanazt a görög melléknevet találjuk: “Hála legyen az Istennek az Ő ”anekdiegetos,” az Ő kibeszélhetetlen ajándékáért,” az Ő kifejezhetetlen ajándékáért, bőkezűségének, nagylelkűségének, meglátogatásának ajándékáért, egy olyan ajándékért, amelyet nem lehet körülírni. Ez meghaladja az emberi nyelv fogalmazó képességét. Hála legyen Istennek az Ő anekdiegetos, az Ő kibeszélhetetlen, kimondhatatlan, leírhatatlan, kifürkészhetetlen áldásáért Jézus Krisztusban!

W.A. Criswell

Forrás © | Fordította: Oláh Boglárka

Zene, tánc, történet mesélés, művészet, szórakozás, színház és könyvek, olyan dolgok, amelyek egyaránt nagy szerepet töltenek be az emberi kultúrában. Részei lesznek az életünknek az Új Földön? Valószínű, hogy igen.

FOGUNK-E ÉNEKELNI ÉS ZENÉLNI?

Ültünk-e már a lenyűgözöttségtől csendben, miután egy gyönyörű zenedarabot meghallgattunk? A mi hatalmas Istenünk mindenütt ott lesz, mindennek Ő lesz a központjában. Az Ő csodáit fogjuk látni minden teremtményben, az egész teremtettségben, sőt még az emberek kiemelkedő alkotásaiban is.

„Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek amíg vagyok!” (Zsoltár 104:33). Itt a földön kreatív, művészi hajlamú, e téren képzett személyek zenélnek és dicsőítik Istent. János apostol beszél trombitákról és hárfákról a Mennyországban (Jelenések 8:7-13; 15:2). Ha vannak hangszerek még a nagy feltámadás előtt, a köztes mennyországban, mennyivel inkább várhatjuk azt, hogy az Új Földön is legyenek?

Kaptunk egy levelet egy ismeretlen férfitől, aki azt írta: “John lelkész, egy újjászületett keresztyén vagyok, aki előzőleg homoszexuális életet folytattam. Isten felhasználta az ön szenvedésről és megtörtségről szóló tanítását ahhoz, hogy felülkerekedjek az istentelen nemi vágyaimon. Most azonban egy újszerű küzdelemmel szembesülök – a lustasággal. Mit tanácsol, hogyan győzhetném le ezt a bűnt?”

"Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és a megmenekülés napján megsegítettelek.” Bizony, most van a kegyelem ideje! Most van a megmenekülés napja!" (2 Korinthus 6:2)

Egyszer egy  híres üzletember Dallas városában megbetegedett és kórházba került. Felhívott engem, hogy menjek be hozzá, mert beszélni akar velem.  Amikor meglátogattam így szólt hozzám: „Az orvosok már lemondtak rólam! Le tudnál térdelni mellém és tudnál imádkozni értem? Mond meg Istennek, hogy ha ő megtartja az életem, akkor én egész életemben őt fogom szolgálni és minden egyes alkalommal ott fogok lenni a gyülekezetben. Isten hűséges szolgája leszek.” Letérdeltem az ágya mellé és a kezét fogva azt mondtam Istennek, hogy ha megtartja az életét, akkor ez a férfi ígéri, hogy  egész életében hűséges szolgája lesz. A férfi „Ámen”-t mondott rá!

Isten meghallgatta az imámat és megáldotta ezt az embert. Megerősítette és meghosszabbította a napjait. Soha nem láttam őt a gyülekezetben. Soha még nem is foglalkozott azzal, hogy gyülekezetbe járjon vagy hogy szívét, életét átadja Jézus szolgálatára. Végül, mégis én temettem el hitetlenül, mint olyat, akiben nem volt meg Isten, nem volt reménye.

Most van itt az idő az emberiség megmenekülésére! Most! Ez az üzenete ennek az Igének: ”Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül, amíg közel van!" Ézs 55:6

W.A. Criswell

Forrás © | Fordította: Nagy-Kasza Lona

"Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában. Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülük; és az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez oda fordulnak. De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd." - 2 Tim 4:1-5

Ma a lelkipásztor munkáját, feladatait fogjuk megvizsgálni. Nem egyszerű téma, mert a lelkipásztori szolgálat nagyon szerteágazó és összetett. Mégis szembesülünk néha azzal, hogy egyesek azt mondják: – milyen jó dolga van a lelkipásztornak! Nem tudom, hogy ismerősek e bárki számára ezek a szavak, de én már szembesültem ezzel: vasárnap prédikál, hét közben is van néhány összejövetel, aztán az idejének többi része szabad. Egyeseknek ajánlottam, hogy jöjjenek, szánjanak rá néhány napot, egy hetet, és legyenek mellettem,  csinálva azt, amit én. Amikor kezdtem sorolni, hogy mennyi feladat jut a hétköznapokra, a reakció a következő volt: Elnézést kérek, én ezt eddig nem így láttam! Mi tudjuk azt, hogy a lelkipásztori feladatok elvégzéséhez mennyire szükségünk van Isten erejére, hogy Ő támogasson bennünket, mellénk álljon, Szentlelkével betöltsön, felfrissítsen, megújítson.

John Newton mondta, hogy a keresztyén szolgálat az összes business közül a legrosszabb, de az összes hivatás közül a legjobb.

A lelkipásztor feladatairól szólva említésre kerül a munkavégzés lelkülete, aztán a munka területei, majd a munka megosztása és a munkamorál.

Isac Asimov Scifi író ezt írja: „Én nem hiszek a halál utáni életben, így nem kell azzal töltenem az egész életem, hogy a pokoltól rettegek vagy a mennyországtól talán inkább rettegnék. Mert bármilyen is a pokol kínja, a menny unalma attól csak rosszabb lehet.”

Szomorú, hogy még keresztyének között is terjed az a mondás, hogy a Menny unalmas lesz. Néha képtelenek vagyunk elképzelni mást, mint a hárfák pengetését vagy az arany utcák fényezését. Ebben utat engedünk a Sátán azon stratégiájának, „hogy szidalmazza az Ő (Isten) nevét, és az Ő sátorát és akik a mennyben laknak.” (Jelenések 13:6).

MIT TESZÜNK MAJD UNATKOZÁS HELYETT?

Néha azt mondják az emberek: „Én inkább lennék a pokolban, ha jobban telik ott az idő, mintsem unatkozzam a Mennyben.” Sok ember úgy képzeli el a poklot, mint egy olyan hely, ahol egész nap a barátaival lóg, biliárdozik és vicceket mesél. Ez talán az Új Földön megtörténhet, de biztosan nem a pokolban.

AZ ÁLLATOK, BELEÉRTVE HÁZI KEDVENCEINKET IS ÚJRA ÉLNEK MAJD?

A Mennyben a trónon ülő, Krisztus mondta ezt: „Íme, ujjá teremtek mindent…” (Jelenések 21:5). Nem csak az emberek lesznek újjá teremtve, más testben, hanem az egész Föld megújul, mindennel együtt. A „mindenbe” beleférnek az állatok is? Természetesen igen, lovak, macskák, kutyák, szarvasok, delfinek még mókusok is- csak úgy, mint a lélek nélküli teremtettség kedvezményezettje Krisztus halálának és feltámadásának.

Krisztus nem azt hangsúlyozza, hogy újat teremt, hanem azt, hogy újjá teszi a régit. Nem arról van szó, hogy valami szokatlant talál fel, hanem arról, hogy a már ismertet teljesen helyreállítja, tökéletesen jóvá teszi. Olyan, mintha csak azt mondaná: „Veszek mindent, amit egykor megteremtetett, beleértve az embereket, a természetet és állatokat, magát a földet és megújulva, frissen és elpusztíthatatlanul adom újra oda."

Egy amerikai asszony Bronnie Ware, aki haldoklókat gondozott, többször hallotta pácienseitől amint gyakran ugyanazt a mulasztásukat fájlalták. Ez a mulasztás az, hogy nem fektettek elég hangsúlyt a barátságra. A halálos ágyon legtöbbünk bánjuk a baráti kapcsolataink felszínességét, a mélység hiányát ezen a téren. Napjainkban kevés baráti kapcsolatot ápolunk. Az önzés növekedésével a társadalmi kapcsolatok leépülnek. A tényleges, fizikális kapcsolatokat digitális illúziókkal váltjuk fel.

A kutatások szerint az amerikaiaknak egyre kevesebb barátjuk van és még kevesebb közeli barátságot tartanak fenn. Számos ember nem érzi az egyedüllétet, de amint számba veszik kapcsolataik szilárdságát, rájönnek, hogy jobban el vannak zárkózva mint azt gondolták.

Arra szólítalak fel, hogy életed további részében valóban értékeld az igazi barátságot. De amennyiben a barátságot érdemben kell értékelnünk, fontos tudni, mitől olyan értékes. Miért éri meg a barátság a befektetett energiát?